Kína;Interpol;

Meng Hung-vej

- 13 évi börtönre ítélték az Interpol korábbi vezetőjét Kínában

Felesége szerint Meng Hung-vejt politikai okokból állították félre.

Tizenhárom és fél évi börtönbüntetésre ítélték Kínában Meng Hung-vejt, az Interpol korábbi vezetőjét, miután bűnösnek találták az ellene felhozott korrupciós vádakban - közölte kedden az ügyét tárgyaló tiencsini bíróság. Meng 2016-tól állt a nemzetközi rendőrségi szervezet élén, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert

amikor 2018. szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, eltűnt, majd kiderült: a kínai hatóságok őrizetbe vették.

Ezt követően lemondott posztjáról, majd tavaly júniusban bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban. Az Interpol volt elnöke ellen mintegy 14,5 millió jüan (körülbelül 600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt emeltek vádat hazájában, ahol menesztették a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi tisztéről, és kizárták a kommunista pártból is (KKP).

Menget a bíróság keddi döntése szerint kenőpénzek elfogadása és hivatali pozícióval történő visszaélés miatt a börtönbüntetés mellett 2 millió jüan (87 millió forint) bírság megfizetésére ítélték. A bíróság közleményéből az is kiderült, hogy az elítélt nem kíván fellebbezni az ítélet ellen.

Meng Hung-vej a bíróság előtt
Meng felesége, két gyermekükkel együtt politikai menedékjogot kapott Franciaországban, és azt állítja, férjét politikai okokból állították félre.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amelyet Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, és az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, azóta több mint 1,5 millió köztisztviselő részesült büntetésben. A kampányt sokan azzal vádolják, hogy eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Eddig sem volt titok, csak Moszkvában nem verték nagydobra: a Szovjetunióban nukleáris robbantások egész sorát hajtották végre nemzetgazdasági célból, míg ezt a nemzetközi szerződések nem tiltották.