Matolcsy György, a jegybank elnöke éppen most jelentette ki a kormány eddigi lakáspolitikájáról, hogy kudarcos. Mi az új javaslat? A lakhatási válság sújtotta többi fővárosira is kiterjesztenék ezt a programot vagy csak a jól kereső fiataloknak szólna?
A szociális lakáspolitika az önkormányzatok feladata, ebbe ezután sem kívánunk beleszólni. Én három dolgot javaslok alaposan megvizsgálni. Városfejlesztési célokkal kombinálva ott ösztönözzük a lakásépítést, ahol jó közlekedéssel feltárt, parlagon heverő, köztulajdonban lévő területeink vannak. Érdemes megfontolni az 5 százalékos lakás áfa területspecifikus, tehát csak bizonyos városrészekben megvalósul építkezésekre vonatkozó visszaállítását. Emiatt bizonyosan lesznek vitáim a kormányban. Másodszor programot kell indítani a rozsdaövezeti, barnamezős, lepusztult állami-önkormányzati területek felhasználására lakófejlesztésekre. Harmadrészt meggondolandó egy olyan bérlakásprogram indítása, amit a Pis vezette lengyel kormány vezetett be négy évvel ezelőtt. Ez az aktív generációkat, azon belül is az átlagjövedelem körül keresőket célozza, hosszabb távon felkínálva a tulajdonszerzést is. El kell érnünk, hogy húszas évei második felében minden dolgozó fiatal megteremthesse első saját önálló otthonát, akár bérlakásban, akár saját tulajdonban. Első lépésben azt javasoljuk a tanácsban, hogy közgazdasági műhelyek bevonásával mérjük föl a budapesti lakhatási helyzetet, kiemelt figyelemmel a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeire.
Hol építenének közparkot?
Az elmúlt években lakosságbarát módon megújítottuk és újranyitottuk az Orczy kertet, a Margitszigetet és egy nyitott közparkkal kibővítve épült meg az új designegyetem, a MOME Campus. A WHO ajánlása szerint a nagyvárosokban 9 négyzetméter minőségi zöldfelületnek kellene jutnia egy lakosra, Budapesten ez a szám még 6. Folytatni kell tehát a megkezdett munkát. Sőt azt ajánlom: lépjünk nagyságrendet. A fővárossal közösen hozzuk rendbe a Népligetet, a Hajógyári szigetet és alakítsunk ki közparkot a Déli Városkapu program keretében. Mindegyik nagy falat, legalább öt-tíz évig tart.
Ehhez képest egy meglévő közparkot, a Városligetet épületekkel raknának tele. A projekt ráadásul annak ellenére se állt le, hogy a főváros erről határozatot hozott.
A Fővárosi Közgyűlés arról döntött, hogy új épület ne épüljön. S ez így is lesz: nem épül meg a múzeumi negyed egyik mágnese, a Nemzeti Galéria, holott az egy elavult, lebontott épület, a Petőfi Csarnok helyére került volna. Nem lesz Innovációs Múzeum és Városligeti Színház. Nem tudunk egyetérteni a döntéssel, de igazodunk hozzá. Egyébként, ha a teljes Liget-program megvalósult volna, akkor is növekedett volna a park zöldfelülete.
Ezek szerint a kormány végleg letett a Nemzeti Galéria Ligetbe költöztetéséről?
Soha ne mondd, hogy soha. Fordulhat még másképp a világ.
Az októberi önkormányzati választások után azt mondta, hogy Budapest nem lehet csatatér, a cél nem a háború, hanem a közös munka. A kormány is így gondolja? A választások óta ugyanis sorra lődözi ki a nyilait a városvezetésre...
A kormány korrekt partnerségre készül és meg is kezdte annak gyakorlását. A választás éjszakáján Orbán Viktor gratulált Budapest új vezetésének, ígértet tett a korábbi szerződések betartására, leszögezte, hogy semmilyen fejlesztés nem lesz, amit nem támogat a főváros, Karácsony Gergelyt meghívták a kormányülésre, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén pedig több fővárosi kezdeményezést is elfogadtunk.
Majd módosították az iparűzési adó felhasználásának szabályait, elvették a korábban meghagyott építéshatósági jogkörüket, feltételekhez kötötték a fővárosi színházak támogatását, majd jött a kukaholding vezérigazgatójának levele a fővárosi szemétszállító cégnek adott szolgáltatási díj megnyirbálásáról...
Egy szó került be az iparűzési adóról rendelkező törvénybe. De ez nem hatalmi kérdés. A budapestiek garanciát kaptak arra, hogy a fővárosi önkormányzat addig nem fordíthatja az iparűzési bevételt, amíg nem biztosította a közösségi közlekedés működését. Az elmúlt tíz évben a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően duplájára nőtt a főváros szabadon felhasználható iparűzési adóbevétele.
Szintén a kormány politikájának köszönhetően ezen időszak alatt csaknem felére zsugorodott a főváros büdzséje, sőt Tarlós István szerint se igen maradt a kötelező feladatellátáson túl szinte semmire sem pénz. Másrészt az iparűzési adó módosítása arra engedett következtetni, hogy a kormány teljesen kivonulna a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából...
Azt biztosan állíthatom, hogy a kormány nem készül erre. A számok azt mutatják, hogy a kormány 2010 és 2020 között legalább felerészben finanszírozta a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztéseit és működését. Az uniós források bevonásával ezt az arányt a továbbiakban is tartani fogjuk. Ugyanazok a szabályok érvényesek a fővárosra most, mint Tarlós István idejében.
Ehhez képest Palkovics László innovációs miniszter Brüsszelben olyan kormányzati terveket prezentált Brüsszelben a következő uniós ciklus forrásainak felhasználásáról, amelyből szinte teljesen kimaradt Budapest.
Ami fake news, vagyis hamis hír, az az, hogy a kormány kihagyná Budapestet az uniós források felhasználásából. Sem ilyen kormányelőterjesztés, sem ilyen kormánydöntés nem létezik. Mert nincs ilyen kormányzati szándék. Budapest nem fog uniós források nélkül maradni 21-27-ben sem. 2010 óta a kormány döntéseinek következtében a főváros ezer milliárdos nagyságrendben használt fel uniós forrásokat közlekedési és környezetvédelmi célokra. Tegnap megkértem főpolgármester urat, ma délután esedékes szokásos találkozónkon ossza meg velem, milyen anyag birtokában állít mást. Ha ez egy aláíratlan, számítógépen bárki által legyártható prezentáció lesz, vagy egy olyan anyag, amelyben Budapest kifejezetten a prioritások között van listázva, le is zárhatjuk ezt a sehova nem vezető polémiát. Neki is el fogom mondani: nincs ilyen előterjesztés, nincs ilyen döntés, nincs ilyen szándék. Eddig jól tudtunk együtt dolgozni, remélem hiszünk majd egymásnak továbbra is.
Másrészt Tarlós István idejében az állami normatíva 24 milliárdról 12 milliárdra esett vissza, miközben szociális menetdíj kiegészítésként sok éve nem változott és töredéke annak, amit a MÁV vagy a Volánbusz kap...
A kormány jelentősen támogatta a fővárosi fejlesztéseket. Vélhetőleg ennek is köszönhető, hogy Budapest 2010 óta húsz helyet lépett előre az Economist városokat élhetőség szerint rangsoroló listáján. De vegyük sorra a többi nyilat is. A színházak esetében a kormány beszáll a játszóhelyek működésének finanszírozásába, így jogos elvárás, hogy a fővárossal partnerségben beleszólást kapjon az igazgatók kinevezésébe. Az építéshatósági jogkör elvételének csupán bürokráciacsökkentési célja volt, az önkormányzatok városrendezési és városképvédelmi feladatköre csorbítatlan maradt. Ön egyébként csak negatív példákat említett, holott az elmúlt két hónapban teljes egyetértés alakult ki az érintett kerületek, valamint a fővárosi önkormányzat és a kormány között az atlétikai világbajnokság megrendezésével, illetve az új atlétikai központ felépítésével kapcsolatban.
Azért elmolyoltak a válasszal néhány hétig, a kormányhatározat csak december végén jelent meg.
A kormány ebben a kérdésben kifejezetten nyitott volt az önkormányzatok javaslataira. Készséggel megadjuk a kerületi járóbetegellátásra kért 50 milliárdot is, mivel az eredetileg is része volt az Egészséges Budapest programnak. A kormány arra kérte Karácsony Gergelyt, hogy jelölje meg azokat a kerületi egészségügyi fejlesztési igényeket, amelyeket az idén tízmilliárddal támogathatunk. A beruházásoknak helyet adó Csepel és Ferencváros természetesen nem maradhat ki. A kormány és a főváros egyetért a Déli Városkapu fejlesztésében is és jó eséllyel meg tudunk egyezni a szuperkórház ügyében is. A főváros által javasolt új helyszínt egy közös munkacsoport vizsgálja meg és ha jobbnak bizonyul, akkor a kormány kész változtatni korábbi döntésén. Feltéve, hogy a főváros az általa vállaltaknak megfelelően ingyen átadja a telekegyüttest. Az erről szóló egyeztetést már ezen a héten megkezdjük.
Nem érzi úgy, hogy két tűz közé került?
Nem. Ugyanazt a magatartást tanúsítjuk az új városvezetés irányába, mint Tarlós István ideje alatt. Budapestre mindig úgy tekintettünk, mit ami egyszerre a budapestiek otthona és a nemzet fővárosa, a kormány mindkét minőségben elkötelezett maradt.
Ez szép kormányzati mantra volt, de ön személy szerint, mint Budapestért felelős államtitkár nem érzi úgy, hogy két ellentétes érdek között őrlődik?
Nem jobban, mint bármely szakfeladatot vivő államtitkár, aki a temérdek megoldandó feladat és a véges források felett őrködő kormány között közvetít. Ha tehetném, akkor persze sokkal több pénzt fordítanék a fővárosra, de belátom, hogy sok minden másra is kell a pénz.
A nagy kormány-főváros összeborulás ellenére úgy tűnik, időzavarba került az Atlétikai Centrum. 2018-ban úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés, de eddig egyetlen kapavágás sem történt. A kivitelezési tendert még ki sem írták.
A bontás és a területrendezés megkezdődött. Az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez kötődő fejlesztést egyébként a kormány által létrehozott Beruházási Ügynökség valósítja meg. Ők bonyolítják le a közbeszerzéseket is. Én azt kértem tőlük, hogy haladéktalanul hirdessék meg a nyílt uniós tendert a kivitelező kiválasztására, hogy még az év első felévben alá lehessen írni a szerződést. Ha az ügynökség tartja ezt a határidőt, akkor a 2023-as világbajnokságra időben elkészülhet az atlétikai központ és a környező park egy része, a teljes parkrendezés 2024-re fejeződhet be.
Mikor kezdődhet meg a Diákváros építése?
A városközponttól öt kilométerre fekvő, értékes folyóparti terület hosszú évek óta parlagon hever. Száz hektárról beszélünk, amelynek a megújítása hatalmas feladat. Első lépésben lefolytattunk egy nemzetközi pályázatot, amelynek eredményeként a norvég Snohetta építésziroda idén júniusig elkészíti a városrendezési terveket. A terveket több lépcsőben, az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzatok, valamint egyetemek bevonásával fogadjuk el. Ezt követően a fővárosnak és a kerületeknek hozzá kell igazítani a tervekhez a helyi szabályozási-rendezési szabályzatukat. Még ebben az évben ki szeretnénk írni az első ütem épületeinek tervezési pályázatait, amelyek optimális esetben 2022-re lezárulhatnak. Az építkezés legkorábban 2023-ban indulhat el.
Híres arról, hogy nem szeret költséget becsülni. Eddig nem mondott számot az Atlétikai Központ megvalósítására sem. A telekvásárlásra, a tervezőre és a bontásra mindenesetre már elment 25 milliárd. Az idén megkezdődő kivitelezésre viszont alig 9,5 milliárdot irányzott elő a kormány.
Nagy valószínűséggel idén elég lesz ez a pénz, hiszen legkorábban nyáron kezdődhet meg az építkezés, ami egy kétéves kivitelezésnek csupán az első szakasza. A beruházási ügynökségtől egyébként azt kértem, hogy a vállalkozói szerződésbe építsenek be minél több garanciát, kötbért és lehetőség szerint kevés előleget fizessenek. Ebből az következik, hogy az elején nagy kifizetés nem lesz. Ha mégis szükség lenne kis mértékű kiegészítésre, akkor a központi költségvetésben van annyi mozgástér, hogy a kormány módosítsa az előirányzatot.
Ahhoz, hogy kiírják a kivitelezői pályázatot rendelkezni kell költségbecsléssel...
Így van.
Mi is megismerhetjük ezt a számot?
Ez a becslés még nem áll rendelkezésre, de nem is tartanám felelős eljárásnak, ha a cégeknek előre megüzennénk, hogy a pályázatukban meddig nyújtózkodhatnak.
A főváros atlétikai központra vonatkozó feltételei között a szerződések nyilvánosságra hozatala is szerepelt. Az eddig megkötött kontraktusok is megnézhetőek?
Eddig senki nem kérte. Mi csupán a tervezői szerződést kötöttük meg, az bármikor megnézhető. Kutyakötelességünk nyilvánosságra hozni az adóforintok elköltésére vonatkozó szerződéseket, ezért is tartottuk természetesnek a főváros erre vonatkozó kérését.
Milyen témákra számít a közfejlesztési tanács soron következő ülésén?
A Lánchíd, a Biodóm, a Szuperkórház és a Galvani híd ügye bizonyosan terítékre kerül. Az első kettő egymáshoz nagyon hasonlatos finanszírozási kérdés. Őszintén fogalmazva zavarban vagyunk. Semmilyen írásos, hivatalos, műszaki, gazdasági szakvéleménnyel alátámasztott tájékoztatást nem kaptunk eddig a fővárostól arról, hogy pontosan mi a probléma, mi okozta a költségek elszállását és legfőképpen milyen módon kíván hozzájárulni a főváros a kialakult helyzet kezeléséhez. Karácsony Gergely eddig csak Facebook-posztokban és interjúkban üzent a kormánynak. De nézzük meg a két ügyet külön. Persányi Miklósnak, az állatkert igazgatójának évekkel ezelőtt támadt egy ötlete a bővítésre, amit az előző városvezetés Tarlós István főpolgármesterrel az élen jónak talált, de nem volt rá pénzük. A kormány megadta a kért támogatást és cserébe semmit nem kért. Később kiderült, hogy még több pénz kell a beruházás befejezéséhez, mire a kormány 43,7 milliárd forintra emelte a támogatás összegét. Persányi Miklós arról biztosította a kormányt, hogy ez a pénz már biztosan elég lesz. Szabadon tervezett, szabadon bonyolította le a közbeszerzéseket és irányította a munkát. Ehhez képest most Karácsony Gergely azt állítja, hogy újabb 20 milliárdra lenne szükség. De mit tesz a főváros a beruházás befejezése érdekében? Az kevés, hogy tartja a markát.
Maradjon inkább üresen?
Az Orbán-kormány egyetlen torzót se hagyott eddig Budapesten, nagyon bízom benne, hogy az új városvezetés sem tesz ilyet.
A Lánchíd felújításához is szükség lenne még húsz milliárdra...
A Lánchíddal ugyanez a helyzet. Nincs a kezünkben pontos helyzetelemzés, az sem látszik, mit tesz a főváros a helyzet megoldása érdekében. Nem látom a kiutat.
Értsük ezt úgy, hogy a kormány nem ad több pénzt a felújításra?
A Biodómra már kért egyszer emelést az Állatkert. A Lánchídnál is fillérre betartjuk, amit ígértünk: hatmilliárddal támogatjuk a munkát. Ha egy beruházó azt tapasztalja, hogy nem tudja tartani a költségvetést, számtalan dolgot tehet. Tárgyalhat az ajánlattevőkkel. Szigorú árlicitet tarthat. Optimalizálhatja a munkák műszaki tartalmát, hogy beleférjen a keretbe. Ha kell, érvénytelenítheti a pályázatot és új eljárást írhat ki, szigorú limitár meghatározásával. Ha a kormány minden önhibából megfeneklett önkormányzati beruházást kisegítene, hamar
kimerülne a 2020-as büdzsé.
A Kiserdő miatti tiltakozás után, most újabb polémia van születőben a Galvani-híd kapcsán. Az új városvezetés inkább Albertfalvánál építene új átkelőt.
A Galvani-híd megépítése 1982 óta szerepel a fővárosi fejlesztési tervekben. Az új dunai átkelő Dél-Budát, Észak-Csepelt és Dél-Pestet kötné össze, feltárva az itt található rozsdaövezeteket és kapcsolatot teremtene az M1-M7 bejárata és a Jászberényi út között. A Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlésben teljes egyetértés volt a kérdésben. Ehhez képest meglepetésként ért minket, hogy az új városvezetésben kétségek támadtak, miközben a Galvani-híd 35-55 ezer autóval csökkentené a belvárosi hidak forgalmát. A híd nélkül kérdéses, hogy megépülhet-e a diákváros és be tudnak-e indulni a rozsdaövezeti fejlesztések. A József Attila lakótelep és a Wekerle közötti úgynevezett kiserdei szakasszal kapcsolatban csak olyan megoldás születhet, amelyet közösen fogadnak el az önkormányzatok és a kormány.
Ezek a főváros témái. Milyen javaslatokkal rukkol elő a kormány a közfejlesztési tanács következő ülésére?
Két javaslatot biztosan teszünk. Egyrészt folytatnánk a zöldfejlesztési programunkat, másrészt lakhatás és lakásügy kérdésében muszáj valamit tenni Budapesten. Az elmúlt öt évben duplájára emelkedtek az árak, amivel nem tudott lépést tartani a bérek emelkedése. Egy átlagos munkabért szinte teljes egészében elvihet a lakbér. A drága lakhatás pedig késő családalapításra és elvándorlásra készteti a fiatalokat. Budapest öregszik és fogy, miközben 9000 lakás áll üresen, a Belvárosban pedig az üzleti hasznosítás került előtérbe, így a történelmi belváros kiürül. Közpolitikai feladat ezen változtatni.
