Vlagyimir Putyin elnök nyitotta meg hivatalosan a vasúti közlekedést a világ egyik legtöbbet bírált hídján: az orosz szárazföldről indulhatnak szerelvények a 2014-ben annektált Krím félszigetre, és persze vissza. A gépkocsiközlekedés már tavaly megindult Oroszország leghosszabb hídján. Négy évig tartó építések után indulhatott meg a vasúti közlekedés.
A Krím félsziget a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozik. De facto azonban már semmiféle beleszólása sincs a régió ügyeibe. Kijev a nemzetközi közösségnél, az Európai Uniónál és az Egyesült Államoknál is tiltakozott a hatalmas monstrum megépítése ellen.
A 19,1 kilométeres Krími-hidat tavaly májusban, a tervezett időpont előtt fél évvel adták át. Az építmény a Fekete- és az Azovi-tenger fölé épült, a Tuzla-szigetet érinti. A kercsi szakasz 6,1, a szigeten vezetett rész 6,5, a keleti, víz feletti szakasz 5, a Tamany-félszigeti magasút 1,4 km hosszú. A közúti közlekedés kétszer két sávon halad, a vasúti pedig két vágányon. A híd összesen 288 pillérre támaszkodik, melyeket 1420 milliméter átmérőjű acélcölöpökkel alapoztak a tengerfenékbe, maximum 94 méter mélységig. Az építkezés költsége mintegy 3,3 milliárd euró volt, a munkát 2015-ben, egy évvel a félsziget annektálása után kezdték el.
Ukrajna a Krím oroszok általi elfoglalása után leállította a félsziget felé vezető vasúti közlekedést. Ennek nyomán a turisták száma jelentősen megcsappant a Krímen. Addig ukránok milliói nyaraltak itt. A vasúti összeköttetés létrejöttével azt remélik, hogy jelentősen nő a turisták által itt eltöltött vendégéjszakák száma.
