Eredetileg a Vörösmarty térvolt az igazi (és az egyetlen) budapesti karácsonyi vásárhelyszín. Ma már a belvárosban két kerületben, szinte egymásba olvadva legalább négy helyszínen válogathatnak a vásárfiára vadászók, forralt borra és egyéb csemegére vágyók. Gyorstesztünk tanúsága szerint mindenütt nagyjából hasonlóak az egyébként kétségtelenül ízléses fabódék, és a kínálat sem tér el lényegesen egymástól a terézvárosi Jókai téren, a lipótvárosi Szent István téren – a Bazilika előtti -, az Erzsébet téren, a Deák Ferenc téren, vagy a továbbra is központinak számító Vörösmarty téren. Az árak is meglehetősen hasonlóak: magasak.
Igaz, a bérleti díj is számolásra késztette az érintett kereskedőket/kézműves mestereket, legyenek akár szűcsök, bőrdíszművesek, fazekasok, fajátékosok, vagy szőtteskészítők – idén igencsak mélyen kellett a zsebükbe nyúlniuk. A többség nem szívesen mondott pontos összegeket, de a Jókai téren az egyik árus elárulta, hogy egy fabódé napi bérleti díja 40 ezer forint. November 29-én települtek ki, és december 23-ig szól a szerződésük, vagyis 25 napra számolva 1 millió forint csak a helypénz, és ebben még nincs benne a fából épült stand, illetve az energia ára.
A Jókai tér talán a legkisebb területű a vásárok között, de azért akad néhány különlegesség a kínálatában. Aki fogékony az ősmondák, legendák gasztronómiai világára, az feltéttől függően 1100-1300 forintért vehet szittya kenyérpizzát (bár az azért elgondolkodtató, hogy a pizza betölthetett-e bármilyen szerepet be a magyarok állítólagos őseinek étkezési szokásai között). Kézműves csatni, lekvár kis üveggel 1500-1600 forint, de a „24 órás” szilva lekvárért már 2100-2600 forintot kell fizetni. A palacsinta ízesítéstől függően átlagosan 1000-1500 forintba kerül, s további 500 forintért 3 deci forró csokival nyakon is lehet önteni. A forralt borból 3 deciliter 900-1100 forintot kóstál.
Pólya Tünde igazi kuriózumként glutén- illetve laktózmentes lángossal várja a lángos rajongók széles táborát. -Nem volt egyszerű kikísérletezni, hogy ez a különleges lángos állagában ne térjen el a megszokott csemegétől - magyarázta.
A testi töltekezés mellett egyéb ajándéknak való is van bőven. Az ágyelőkének való bárány bőr 11 ezer forintért, vagy 35 euróért vár vevőre.
Az idősebbek nosztalgiával emlékezhetnek a néhány forintért kis papír zacskóban árusított sült gesztenyére. Ez az idő már elmúlt - az egykor öntöttvas parázstartókon sütött gesztenyét a Bazilika előtti a Szent István téren aranyáron mérik: 10 deka 1100-1200 forint. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a klímaváltozással is magyarázható, újonnan megjelent kártevők megtizedelték a hazai szelídgesztenyéseseket. Jól öltözött kisgyermekes pár számolta ki előttem a gesztenye árát, majd a kisfiú boldogan vetett rá magát a csemegére. -Hosszú ideig sehol nem láttunk gesztenyesütőket, csak az utóbbi években jelentek meg ismét - jegyezte meg a gyermek apja.
Aki tartalmasabb étekre vágyik, különböző ízesítésű kolbászt ehet, adagját 1800 forintért. Ínyencek 1200 forintért édesburgonya-csipszet majszolhatnak hozzá. A hamburgert kétezerért kínáljk. Az unicumos forralt bor 1400 forint. Errefelé a forró csoki is drágább, aminek viszont aligha lehet klimatikus magyarázata: adagtól függően 700-1000 forintba kerül a sűrű, édes-keserű itóka.
A Bazilika előtti téren a sokadalomban az elcsípett szavak alapján angol, olasz, francia, orosz, spanyol, lengyel és viszonylag sok szlovák látogató kutat ehető és tárgyi hungarikumok után. Sok ázsiai turista fotózza a tér közepén felállított szép szál feldíszített karácsonyfát. A fa tövében kis jégpálya, de ottjártunkkor sem hétvégén délelőtt, sem hétfőn este nem csúszkált senki a jégen.
A következő állomás az Erzsébet tér, ahol a forró puncsért 2300 forintot kell kicsengetni. Kézműves sajtokat 1500-30000 forint között vásárolhat, akinek erre fáj a foga. -Sajtot otthon is ehetünk, olcsóbban – mondja egy középkorú hölgy. Pozsonyból jöttek néhány napra a magyar fővárosba. Mint kifejti, nekik most nagyon jól jött a gyenge forint, mert az eurójuk többet ér, mint tavaly ilyenkor. Az unokájának keresett valami vásárfiát, végül a fajátékoknál kötött ki.
A kismalac formájú disznósajt 8 ezer, illetve a szarvaskolbász 12 ezer forintos kilónkénti árát már a pozsonyi vendég is kicsit borsosnak találta.
Az első, kicsit már giccsesnek ható ajándéktárgyak a Deák téri standokon tűnnek föl. Világító gömb karácsonyfadíszek, 700 forintos hűtőmágnesek kelletik magukat. Ízlés dolga – az viszont objektív tény, hogy az Erzsébet téren egy 10 dekás rétes egy ezresbe kerül.
A Vörösmarty tér már a Bécsi utcában elkezdődik. Egymásnak háttal támaszkodva állnak a kis fapavilonok. Itt is sokan vannak, de ahogy a Vörösmarty téren is korábbi évek tolongásának egyelőre nincs nyoma. Talán érthető, ha figyelembe vesszük, hogy itt egy átlagos bódé feléért (!) napi 30 ezret kell fizetnie a termelőnek – a jócskán millión felüli helypénz az árakban is tükröződik.
A jókora karácsonyfa a Vörösmarty térről sem hiányzik, de az sem képes eltakarni azt a nehezen meghatározható csomagolást, amibe a költő óriás szobrát bebugyolálták. Nehéz eldönteni, hogy mi a rémesebb, a 100 éves, eredeti vaskorlát hiánya, vagy sivár térkövezés, amit most jótékonyan takarnak a pavilonok.
Jobb ha inkább az egyedi tervezésű filckalapokban gyönyörködünk, melyeknek az ára is igen szép, 27 ezer forint. Ennél valamivel kevesebbért irhasapka, sőt kucsma is kapható. Bőrtáskák, hátizsákok 29 ezertől vásárolhatók. Gábor Amszterdamból ugrott haza az ünnepekre. Igyekezett megbarátkozni egy bőrhátizsákkal. Szerinte a kevesebb mint 100 euró ezért az egyedi darabárt nem is sok.
Egy magyar családnak viszont a több tízezres vásári kiruccanás - főként, ha a gyerekek ragaszkodnak a 2900 forintos sült kacsacombhoz, és ajándékra is költenek, komoly érvágás.
Egy idős asszony előttem épp azt mondja: sok szépet látott a vásáron, de ő marad a saját készítésű ajándékoknál, ide csak ötletekért jött. Már ki is találta, milyen kötött sapkával, sállal, illetve finomságokkal lepi majd meg a családot. Sok szeretettel, félpénzért – bocsát utunkra az alkalmi bölcsességgel.
