Az Európai Unióban minden ötödik tizenöt évnél idősebb ember komoly szövegértési problémával küzd. A hazai és nemzetközi olvasásértési mérések során bebizonyosodott, hogy a magyar tanulók esetében szoros összefüggés van a szövegértési képesség és a család szociokulturális háttere között. Ez azt is jelenti, hogy a méréseken jobban teljesít az, aki könyves környezetben nő fel, szülei rendszeresen olvasnak könyvet. A BOOKR Kids gondozásában megjelent Így mesélj, hogy olvasson című kötet nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy minél többeket segítsen hozzá az olvasóvá váláshoz.
A rendhagyó kötet szerzői az ügy iránt elkötelezett szakértők, a Magyar Olvasástársaság tagjai, akik a mindennapi meseolvasás jelentőségétől a hangoskönyveken és a digitális olvasáson át a könyvtárak szerepéig számos témát körbejárnak. S a tudományos eredmények mellett saját tapasztalataikat, tanácsaikat is megosztják az olvasókkal. A könyv tizenkét fejezetében egy-egy közéleti személyiség – olyanok is, akikről nem feltétlenül gondolnánk, hogy könyveket bújtak gyerekként – olvasóvá válással kapcsolatos visszaemlékezései is szerepelnek. Ott Anna, Balatoni József, Hesna al Ghaoui, Fluor Tomi, Molnár Piroska, Rajkai Zoltán, Lackfi János, Bosnyák Viktória, Kemény Zsófi, Varró Dani, Dr. Gyurkó Szilvia és Dr. Kádár Annamária osztják meg velünk meghatározó élményeiket, s ajánljanak szerintük olvasásra érdemes írásokat.
Az olvasás olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá egy kicsit: hiszen mindenki olvasott már fel magának vagy másnak. Ám fontos beszélni arról, nem természetes, hogy valakiből olvasó válik.
Ha naponta tizenöt percet mesélünk, az már könnyedén szokássá válhat, és komoly hatásai lehetnek a gyerek szókincsére, szociális kompetenciáira – mondta el lapunknak Pompor Zoltán, a kötet alkotószerkesztője. Úgy véli, a kötet sikere abban is áll, hogy egyszerre szórakoztató képeskönyv és szakkönyv. A kiadvány tág körképet ad, számos eltérő szempontból megközelítve az olvasóvá válás folyamatát, s ezáltal azoknak is hasznos információkkal szolgálhat, akik már rendszeresen olvasnak. – A kötelező olvasmányok témája például nagyon megosztó témakör: mindenki azt gondolja, hogy a Nemzeti Alaptantervben pontosan le van írva, mit kell olvasni, holott nincs, több benne a megengedés, mint gondolnánk. Az előírásokat rosszul értelmezve gondolják sokan, hogy van egy kötelező lista, amin túl kell jutnunk. Fontos lenne, hogy a gyerekeket partnerként kezelve ne csak a tanár legyen az, aki megmondja, mit kell olvasni, hanem találjunk közös olvasmányokat is. A kötet példáit gyakran olyan alternatív ajánlott olvasmánylistákról emeltük be, amelyekről azt gondoljuk, érdemes lenne a hagyományos kötelezők mellett olvasni őket – számolt be a részletekről a szerkesztő.
A könyv közösségépítő céllal is készült, jegyezte meg. Az utolsó oldalak egyike azt kéri, add tovább a könyvet olyannak, akiről azt gondolod, hogy szüksége lehet rá, bizonytalan vagy tanácstalan a kérdésben. Emellett a közösségi médiából talán már jól ismert huszonegy napos olvasóvá nevelési kihívást is tartalmaz, valamint háromszáz digitális mesekönyvet, a BOOKR Kids Mesetárhoz való egyéves hozzáférést biztosítva.
A kihívás kapcsán a szerkesztő elmondta, olyan családi „feladatokat” próbáltak meg beépíteni, amelyek segíthetik, hogy a három hét során rendszeres szokássá váljon az olvasás. – Míg korábban a televízió volt a könyv vetélytársa, most a digitális világot tartjuk annak. Magunkon is észrevesszük, hogy másként olvasunk a digitális térben: nagyobb figyelem, koncentráció szükséges a papír alapú olvasáshoz. Új kihívásokkal nézünk szembe – emelte ki Pompor Zoltán. – Az alkotókat a következő generáció iránt érzett felelősség is motiválja: az olvasáskultúra megőrzése. Szerencsére azonban még nem tartunk ott, hogy a könyvek kikopjanak a forgalomból.
Infó:
Így mesélj, hogy olvasson
BOOKR Kids, 2019.
