Izrael vészesen közel sodródott ahhoz, hogy egy éven belül harmadjára is választásokat rendezzenek. A Kék és Fehér centrista szövetség vezetőjének, Beni Ganznak sem sikerült működő kormánykoalíciót összekovácsolni. Előzőleg Benjamin Netanjahu kormányfő is kudarcot vallott. Még egy kiskapu maradt: amennyiben a 120 fős knesszet bármelyik képviselője – akár Ganz vagy Netanjahu is – képes maga köré gyűjteni a következő 21 napban a megfelelő többséget, az államelnök megbízhatja a kormányalakítással. Az elmúlt hónapok rendre zátonyra futó tárgyalásai után azonban erre nagyon kevés az esély. Valószínűbb, hogy valamikor március közepén ismét az urnák elé járulnak az izraeliek.
A szövevényes helyzetet röviden összefoglalva: sem a Likud vezette jobboldali-vallásos blokknak, sem a Kék és Fehér vezette centrista-baloldali erőknek nincs elég mandátuma a többségi kormányhoz. Az Avigdor Lieberman korábbi védelmi miniszter által irányított jobboldali Izrael a Hazánk pedig végül nem lépett elő „királycsinálóvá”, egyik tömörülés mögé sem állt be, sem az ortodox zsidó pártokkal, sem a baloldali, arab alakulatokkal nem volt hajlandó közösködni.
Nem sikerült megegyezni egy egységkormány felállításában sem, ahol rotációs alapon váltották volna egymást a miniszterelnökök. Ennek gátja főként az volt, hogy Netanjahu kitartott a zsidó ortodox alakulatok mellett, a Kék és Fehér pedig kampányígéretéhez híven kizárta az együttműködést vele, miután vádat emelnek ellene korrupciós ügyei miatt. Az izraeli sajtó tegnap már arról cikkezett, hogy a Likud köreiben is megerősödtek a tisztújítást követelő hangok, hiszen főleg Netanjahu személye áll a megegyezés útjában. Az országosan és a párton belül is népszerű Gideon Szaár korábbi bel – és oktatásügyi miniszter már be is jelentkezett trónkövetelőként, mondván, neki sikerülne az, amiben Netanjahu kudarcot vallott.
A kérdés, hogy harmadik választás esetén kit büntetnek majd meg a választók a kialakult politikai patthelyzetért, az adófizetői pénzek vesztegetéséért?
