Gordon Sondland EU-nagykövet szerdai tanúvallomásáról még John Deannek is John Dean jutott az eszébe. A Richard Nixon elleni impeachment-meghallgatások 1974-es hőse, a Fehér Ház egykori vezető jogásza azt mondta, hogy Sondland a párt és az elnök érdeke fölé helyezte az igazságot. - Ez meg fogja változtatni a procedúra dinamikáját - nyilatkozta Sondland meghallgatása után. Annak idején pont róla mondták ugyanezt, és valóban, Nixon akkor fél évvel később lemondott, még mielőtt a Kongresszus leváltotta volna.
Sondland, akit a republikánusok eddig megpróbáltak magányos bajkeverőnek beállítani, nem hagyta magát "a busz alá lökni", sőt, támadásba ment át. Eskü alatt vallotta, hogy Donald Trump személyesen irányította az Ukrajnával kapcsolatos manővereket és "hoci-nesze" alapon a személyes politikai hasznát szolgáló szívességeket kért Kijevtől, cserébe a Kongresszus által már jóváhagyott katonai segélyért, illetve Volodimir Zelenszkij elnök fehér házi meghívásáért. Azt elismerte, hogy minderről nem személyesen az elnöktől értesült, de szerinte egyértelmű, hogy a közvetítő Rudi Giuliani az elnök óhaját tolmácsolta. Trump magánügyvédjén kívül szerinte Mike Pence alelnök, Mick Mulvaney megbizott fehér házi kabinetfőnök, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó is mindenről tudott - ha máshonnan nem, hát a vele folytatott beszélgetésekből és e-mail váltásokból. - Mindenki be volt avatva, nem volt titok - mondta.
Sondland nem karrierdiplomata, hanem politikai kinevezett, aki egymillió dollárt adományozott Trump 2017-es beiktatási ünnepségének költségeire, és ezért kapta az EU-nagyköveti posztot. A szállodaiparban és a bankszférában szerzett vagyonát kinevezésekor 78 és 185 millió dollár között határozta meg - az alsó összeg is 23 és fél milliárd forintnak felel meg. Vallomása után Trump kisebbíteni igyekezett kettejük kapcsolatát. - Nem is nagyon ismerem, alig beszéltem vele - mondta az elnök, akinek gondjait tovább növelte a következő tanú. A Pentagonban Oroszországgal, Ukrajnával és Eurázsiával foglalkozó Laura Cooper azt vallotta, hogy az ukránok már július végén tudtak a katonai segély felfüggesztéséről. Ez azért fontos, mert Trump védekezésének eddig fontos eleme volt, hogy szó sem lehetett hoci-nesze alkuról, hiszen Kijevben az ügyről szóló augusztus végi újságcikkekig nem is sejtették, hogy nem kapják meg a beígért 391 millió dolláros katonai segélyt.
Sondland szavainak súlyát csökkenti, hogy más tanúk beszámolóinak ismeretében korábban egyszer már kénytelen volt kiegészíteni első, zárt ajtók mögött tett vallomását és ezúttal sem emlékezett egyes részletekre. Igaz, ez utóbbi részben annak következménye, hogy a külügyminisztérium nem adta vissza a témára vonatkozó dokumentumait és jegyzeteit.
A meghallgatásokon elnöklő Adam Schiff képviselő szerint az elhangzottak a megvesztegetésről illetve egyéb bűncselekményekről és szabálysértésekről szóló ügy lényegét érintik. A szóhasználat jelzi, hogy a demokrata párti politikusok a nehezen kiejthető és nem mindenki által értett latin "quid pro quo" (valamit valamiért) kifejezés helyett áttértek a "megvesztegetésre". Ezen azt értik, hogy Trump a katonai segéllyel akarta rávenni Zelenszkijt a kért szívességekre.
Különböző felmérések szerint az amerikai választók 58-63 százaléka követi a meghallgatásokat, ugyanakkor Sondland szerdai vallomása előtt csak 30 százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy változhat még a véleménye. Szakértők, így az 538.com nevű közvéleménykutatási portál főszerkesztője, Nate Silver szerint a következő napokban készülő felmérések kulcsfontosságúak lehetnek. A Trumpot egyelőre erőteljesen védelmező republikánus politikusokat csak a párt támogatói körében jelentkező jelentős elmozdulás bírhatná rá az impeachment támogatására, de ennek egyelőre nincs sok jele.
