Ismét megkezdődhetnek a jövő évi minimálbéremelés mértékéről szóló tárgyalások, így akár még az is megtörténhet, hogy a tervezett 8 százaléknál nagyobb mértékben nőnek január 1-jétől a legkisebb fizetések. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén ugyanis a Pénzügyminisztérium olyan, a gazdaság teljesítményével kapcsolatos adatokat ismertetett a munkaadói és a munkavállalói oldallal, amelyek lehetővé teszik a tavaly év végén megkötött kétéves bérmegállapodás felülvizsgálatát.
A bérmegállapodás az idei és a jövő évre is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést ír elő, így a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi bruttó 210 600 forintra nőne. A megállapodás azonban azt is rögzíti, hogy az emelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha bizonyos gazdasági paraméterek a tervezetthez képest másképpen alakulnak. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre nézve. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat.
Márpedig a Pénzügyminisztérium adatai alapján ez az összességében 2 százalékos eltérés megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca.
Ezek a számok ugyanakkor magasabbak, mint a jegybank korábbi előrejelzései, az MNB például a megállapodásban tervezettnél 1 százalékkal kisebb, mindössze 1,9 százalékos termelékenységnövekedést prognosztizált. A munkaadói oldal ezért további adatokat kért a számítással kapcsolatban, illetve szeretnék tudni azt is, milyen teljesítményre számít a kormány 2020-at illetően – közölte érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta: a várhatóan december 10-én újrainduló minimálbér-tárgyalásokra nyitottak, ám addig, amíg részletesebb adatok birtokában nem lesznek, nem tud arról nyilatkozni, támogatják-e a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelést. Fajsúlyos kérdés lesz az is, mikortól csökken újabb 2 százalékkal a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. A jelenlegi forgatókönyv szerint ez csak júliustól csökkenne, a munkaadók viszont szeretnék ennek időpontját januárra előrehozni. A kormány azonban a hétfői VKF ülésen határozottan elzárkózott ettől – mondta Rolek Ferenc.
A jövő évi minimálbéremelés mértékének újratárgyalását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezte. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint 8 százaléknál nagyobb minimálbéremelésre már az idén is lehetőség lett volna, a MASZSZ emiatt nem is írta alá tavaly a kétéves bérmegállapodást. Mint fogalmazott: ez az álláspontjuk beigazolódni látszik, hiszen az átlagos keresetnövekedés 10 százalék felett van. Így jövőre legalább 10,5-11 százalékos minimálbéremelést szeretnének, hogy „az idén elvesztegetett” 2,5 százalékot be lehessen pótolni.
A 10 százalék feletti idei átlagos bérnövekedés azt jelenti, hogy ezúttal is a magasabb keresetűek járnak jól, hiszen a 8 százalékos minimálbéremeléssel csak úgy jön ki ez az átlag, ha az ennél többet keresők nagyobb emelésben részesültek – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
A cégeknek, főként a kisebb hazai vállalkozásoknak azonban még az idei, nettóban alig 99 ezer forintot jelentő minimálbér kigazdálkodása is komoly gondot okozott – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének - éppen a VKF ülése előtt nyilvánosságra hozott, de még áprilisi adatokat tartalmazó - felmérésből. Aszerint ugyanis a legkisebb bérek emelése miatt a cégek 38 százaléka kénytelen volt árat emelni, harmaduk pedig elhalasztotta a létszámbővítést, negyedük a tervezett beruházásokat. Az egyéb juttatásokat a vállalkozások 12-15 százaléka csökkentette, 5 százalékuk dolgozókat bocsátott el.
Kordás László szerint azonban nem a dolgozókkal van probléma, hiszen ők ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a szlovák vagy a lengyel munkavállalók. Úgy vélte: a problémát inkább a cégek hatékonyságában, a munkaszervezésben, a tőke és eszközellátottságban, vagy éppen a gazdaságpolitikában kell keresni.
