Komoly gondok vannak a magyar cégek versenyképességével - ezt jelzik az idei minimálbér-emelésre adott válaszok. A legkisebb adható bér idén bruttó 149 ezer forint, ami alig nettó 99 ezer forint, ám még ennek a bérnek a kigazdálkodása is komoly gondot okozott a cégek jelentős részének – ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati felméréséből. A kétéves megállapodás szerint januártól a bruttó minimálbér újabb nyolc százalékkal 161 ezer forintra nő, a nettó majdnem eléri a 107 ezer forintot.
A kamara kutatóintézetének tegnap publikált felmérése szerint a a minimáljövedelemhez szükséges források kitermelése miatt a cégek 38 százaléka emelte az árait, 32 százalékuk elhalasztotta a tervezett létszámfelvételeket, míg negyedük a beruházások halasztásával reagált az új helyzetre. A bérfeszültségek elkerülése végett a cégek 30 százaléka döntött úgy, hogy a minimum felett kereső munkavallók bérét is emeli - derül ki a felmérésből. Mint látható az emelkedő bérköltségeket a cégek beruházási költségeik csökkentésével ellensúlyozták, ennek viszont később meglehet a növekedési áldozata. Emellett cégek kisebb mértékben – mintegy 12-15 százalékban – éltek a mozgóbérek, a cafeteria csökkentésével, de minden tizedik cégnél egyes munkavállalókat részmunkaidősként foglalkoztatták tovább. Sor került egyes helyeken már elbocsátásokra is, ám erre csak a cégek öt százalékánál volt példa.
A kutatóintézet megjegyzi, hogy ezek a reakciók leginkább az 50 főnél kisebb, kis- és mikrovállalkozások (kkv) körében fordult elő – amelyekről előre sejthető volt, hogy nagyobb gondot okoz számukra a béremelés. Ezzel szemben nagyobb létszámú, jellemzően exportra termelő cégek könnyebben kigazdálkodták a növekvő terheket, már csak azért is, mert jóval kisebb mértékben jellemző rájuk a minimálbéren való foglalkoztatás. A felmérés eredményeit árnyalja, hogy az adatfelvétel még áprilisban történt, viszont több mint 2800 céget kérdeztek meg, ami jelentős merítés.
A válaszokból kitűnik, hogy a cégek több mint felének (54 százalékuknak) a bérmegállapodás nyomán módosítaniuk kellett az üzleti tervüket. Ez annyiban meglepő, hogy számítani lehetett a legkisebb bér ilyen mértékű emelésére, tudván, hogy az a kormány keresletnövelő gazdaságpolitikájának szerves része. Ennek ellenére úgy tűnik, a kkv-k jelentős részét meglepetésként érte a 2018 utolsó napjaiban megkötött megállapodás. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb gond a kereskedelemben volt, a leginkább ezeknél a cégeknél maradtak el a tervezett létszámfejlesztések és a beruházások, míg az áremelésekkel leginkább az építőipari cégek tudtak élni, ami meg is jelent az ingatlanárakban.
