kiállítás;Ludwig Múzeum;

Csernik Attila Cím nélkül (1972)

- Geg és komolyság egy kalap alatt

A hatvanas-hetvenes években különösen pezsgő kulturális élet formálódott az egykori Jugoszláviában a Bosch+Bosch csoportosulás nyomán. A Ludwig Múzeum kiállítása a kollektíva működéséről kínál átfogó képet.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 augusztusában alakult a közép-európai művészettörténet egyik legizgalmasabb kezdeményezése, a Bosch+Bosch Csoport. A szerteágazó képzőművészeti és részben szépirodalmi tevékenységet is folytató kollektíva néhány fiatal szabadkai alkotóból állt össze, főként a magyar származású Csernik Attila, Ladik Katalin, Kerekes László, Szalma László, Szombathy Bálint, illetve a délszláv anyanyelvű Slavko Matković és Ante Vukov részvételével. A művészeti és műfaji határterületek tágítására törekvő, a hagyományos alkotói kifejezésmódnak hátat fordító csoportosulás szerteágazó munkásságáról ad komplex képet a Ludwig Múzeum A Bosch+Bosch Csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom című kiállítása. A közel ötszáz műtárgyat felvonultató tárlat rendkívüli részletességgel mutatja be a napjainkban a nemzetközi művészettörténet számára is egyre érdekesebbé váló vajdasági neoavantgárd mozgalmat, lépésről lépésre újabb meglepetéseket okozva a látogatóknak.

A közösség arculatára jelentős mértékben rányomta bélyegét a jugoszláviai határváros kettős kulturális identitásának és nyelvhasználatának a tudata, s a két térség között egyfajta közvetítő szerepet is betöltött 1976-ig terjedő fennállásáig. Az egyes alkotók legkülönfélébb munkái ezáltal a művészet univerzális nyelvén szólnak bármely nemzetiségű látogatóhoz. A gazdag történeti anyag többek közt a városi és a természeti környezetben végbevitt művészi beavatkozásokat, a tájművészetet, a projektművészetet, a művészi képregényt, a hangköltészetet, az akcióművészetet, vagy épp a művészi performansz műfaját is a látogatók elé tárja. A lenyűgözően összetett, vagy épp meghökkentően egyszerű munkák időnként puszta gegként működnek, mindeközben nagyon is komolyan véve magukat. S ezt várják tőlünk, nézőktől is.

Az identitás legalapvetőbb kérdései, a hétköznapi politikai történések, a Holdra szállás, a világszerte jelenlévő lázadások és tiltakozások bizonyos mértékig mind-mind átszűrődni látszanak a művészek munkásságán. A sűrű mondanivalóval és gondolatokkal átitatott, ám nem ritkán megmosolyogtató alkotások egyes rétegei talán nem is válnak feltétlenül felfejthetővé a látogatók számára, ám kétségkívül mindenki megtalálhatja köztük a kedvenceit,  amelyek akár a mai viszonylatokra is épp úgy rezonálnak, mint az ötven évvel ezelőttiekre. A társadalmi konvenciókat és kereteket háttérbe szorító, a határtalan szabadságot előtérbe állító Bosch+Bosch máig számos megfejthetetlen kérdést tartogat számunkra, amelyek megválaszolásához most talán egy lépéssel közelebb kerülhetünk. Vagy ha mégsem, legalább nagyon jól szórakozunk.

Infó: A Bosch+Bosch Csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom, látogatható november 17-ig a Ludwig Múzeumban.

Új állandó kiállítást rendezett Réber László hagyatékából a székesfehérvári Szent István Király Múzeum. A 2001-ben meghalt legendás grafikus, karikaturista, illusztrátor műveit bemutató gyűjteményt technikai, szellemi, hangulati eredetiségéért Az év kiállítása címmel tüntette ki az idén a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület.