Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja – mondta be a hírolvasó időnként akadozva 1956. november 4-én reggel, miután recsegve-ropogva sokadszorra is felcsendült a magyar Himnusz a rádió hullámain. Az annak idején a leghitelesebbnek tartott hírforrás reggeli hírszolgálata többször ismételve idézte fel Nagy Imre miniszterelnök jól ismert beszédének sorait: „csapataink harcban állnak”, majd a hazai és nemzetközi tudósítók beszámolóiból és a további felhívásokból idézett, hírt adva az ENSZ rendkívüli üléseiről, és a szovjet harckocsik állandó jelenlétéről, a folytonos támadásokról. A hatvanhárom évvel ezelőtt történt meghatározó jelentőségű eseményekről most mi – akik akkor még talán meg sem születtünk –, első kézből értesülhetünk. Az annak idején rövidhullámon külföldi adókon keresztül közvetített adás teljességgel reggel hattól éjfélig hallható – pontosan azokban az időpontokban, ahogy az akkor elhangzott –, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai és diákjai által üzemeltetett Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) hangemlékezeti projektje keretében.
A Szabad Európa Rádió (SZER) magyar adásának 1956-os műsorait az átjátszóállomásokon rögzítették és fennmaradásuk annak köszönhető, hogy a német kormány a forradalom után vizsgálatot indított a SZER forradalomban betöltött szerepéről és ehhez bekérették a folyamatosan rögzített adásfelvételeket. A felvételek a vizsgálatot követően évekig egy pincében porosodtak, míg a lappangó, hatvan szalagból álló anyagot a 90-es években felfedezték, és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta, műsoronként helyreállította, majd közkinccsé tette. Ezt követően az EPER restaurálta és visszaállította az eredeti adásmenetet, amelyet az elmúlt hetekben, és november 12-ig továbbra is online streamen vagy a YouTube-on keresztül hallgathatunk.
A rádió magyar osztályának adásait a müncheni stúdióból sugározták, amerikai kormányzati költségvetésből, és az emigrált magyarok készítették azokat. S ahogy arról az EPER is beszámol, a forradalom idején a magyarok kilencven százaléka rendszeresen hallgatott külföldi rádiókat, jelentős részük a Szabad Európa Rádiót. Rendszeresen felmerült azonban az elmúlt évtizedek során, hogy a SZER a magyar forradalmárokban azt a reményt kelthette, hogy nyugatról katonai segítséget kapnak majd. Noha több hivatalos vizsgálat szerint a rádió általában véve nem keltett hiú reményeket a hazai hallgatókban, és nem tehető felelőssé a forradalom kirobbantásában, ugyanakkor az ENSZ vizsgálata szerint azt sugallhatták, hogy katonai segítség érkezik, ezt utólag a műsorkészítők is elismerték. Újabb tanulmányok egyértelműen azt állapítják meg, hogy a SZER újságírói túlmentek az objektív szakmai normákon, és állásfoglalásuk hangoztatásával befolyásolhatták a forradalomban részt vevőket. Utólag az is kiderült, hogy Nagy Imrét túl negatívan ítélték meg. Habár nem volt olyan műsor, amelyben a fegyveres ellenállásra buzdítottak volna, vagy amelyben tényleges katonai segítségről beszéltek, a magyar hallgatók ezt a „sorok között” is kihallhatták. Az ezzel foglalkozó tanulmányok és az EPER is arról számol be, a műsorkészítőket – akik korábban szakmaiságról tettek tanúságot – elragadták az érzelmei, s ezáltal az objektivitás háttérbe szorult. Mint az az egyetemi rádió ismertetőjében is olvasható, az utókor számára már egyértelműnek tűnik, hogy a külföldről más országba közvetített médiának tartózkodnia kell a belföldi felek álláspontjának átvételétől, és az érzelmektől túlfűtött véleményformálástól, sokkal inkább az események közvetítését kell fókuszban tartania, mindkét fél álláspontját megjelenítve.
Az újra hallható felvételek ugyanakkor azért is érdekesek, mert megismerhetjük általuk a korabeli rádióadások stílusát, a kulturális és zenei műsorokat, és egyúttal a technikai fejlettség korabeli állását is. Időnként valóban úgy tűnhet, mintha tényleges időutazáson vennénk részt. S noha izgalmas élmény, ha csak egy rövid időre is, a rádióadáson keresztül átélni a forradalmi pillanatokat, érdemes lehet a kimondott szó súlyára, az újságírók felelősségére is gondolni. Már csak azért is ajánlott lehet belehallgatni a rádióadásokba, hogy megértsük, mennyire nem voltak fekete-fehérek az 1956-os események, és az azt körülvevő tudósítások, amelyről a történelemkönyvek, és napjaink megemlékezései gyakran elfeledkeznek.
Infó:
A Szabad Európa Rádió 1956-os adása november 12-ig folyamatosan hallgatható a www.eper.elte.hu weboldalán, vagy az egyetemi rádió YouTube csatornáján.
