Handó Tünde OBH-elnök alkotmánybíróvá buktatása után látszólag újabb, a bíróságok számára pozitív döntést hozott a kormány (vagyis Orbán Viktor): nem vezeti be az önálló, szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert. Mindezt Varga Judit igazságügyi minisztertől tudjuk, aki még azt is elárulta, hogy egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást.
A kormány házi bíróságának tekintett különbíróság 2020. január 1-jén kezdte volna meg működését, már a szükséges bírói pályázatok egy részét is lezavarták, amikor az EP-választáson aratott fideszes győzelem után júniusban váratlanul elhalasztották bevezetését. A kritikák szerint az önálló közigazgatási bíróság megbontja az egységes bírósági igazgatási rendszert, ráadásul a mindenkori igazságügyi miniszter nevezné ki a bírákat, akik nem feltétlenül a bíróságokról, hanem a közigazgatásból jönnének, továbbá a különbíróságok döntenének minden a kormánynak kényes perben - a választási ügyektől a közérdekű adatkérésekig. Nem véletlen, hogy minden komoly nemzetközi szervezet bírálta a kormány ötletét. Ám eddig hiába.
Úgy tűnhet, mára az Európai Néppártban való maradás kényszere és a 7-es cikkely alapján indított jogállamisági eljárás odáig jutott, hogy a házi bíróság bevezetésének elhalasztása véglegessé vált. De fenntartom: a kormány egyetlen idevágó mondatát se higgyük el.
Varga Judit minden mostani érve kamu. Azt nem is érdemes cáfolni, hogy "a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól", ahogy azt sem, hogy a döntésben a nemzetközi vita nem játszott szerepet. Már a halasztást bejelentő Gulyás Gergely azt mondta, hogy a jogszabály az európai és nemzetközi vita középpontjában áll, s a halasztásról szóló jogszabály indoklása is erre hivatkozott.
Az viszont vérfagyasztó, amit a miniszter által említett törvénytervezet tartalmazhat: újfajta jogorvoslati rendszert alakítanak ki, nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakra is. Na, itt sajnos igazat mondhatott Varga Judit.