Egyelőre semmi eredménye nincs annak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai társa, Vang Ji szeptember végén - New Yorkban, az ENSZ közgyűlés idején - megállapodott a Budapest–Belgrád-vasútvonal előkészítésének felgyorsításáról. Márpedig a kínai kölcsönből és közreműködéssel készülő vasútvonal építésének kivitelezési szerződése csak abban az esetben lép hatályba, ha megkötötték a régóta késlekedő hitelmegállapodást is.
Az ellenzéki pártok azonban az egész beruházást értelmetlennek tartják. Több LMP-s képviselő olyan országgyűlési határozatot próbált az Országgyűlés napirendjére vétetni, amelyben felkérik a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a projekt leállításáról. Mindez azonban próbálkozás maradt, mert a bizottságban is meglévő kormánytöbbség hétfőn - több más ellenzéki indítvánnyal egyetemben - leszavazta ezt is. Az ellenzéki honatyák arra hivatkoztak, hogy a beruházás csak 2400 év alatt térülne meg, ugyanakkor az 500 milliárd forintos kínai hitel visszafizetési kötelezettsége a magyar adófizetőket terheli majd.
Keresztes László Lóránt frakcióvezető és képviselőtársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány által 31 millió euróért nemrég megvásárolt trieszti kikötői partszakasz, és a 100 millió eurós beruházással felhúzni tervezett logisztikai központ ellentmondásban van a görög pireuszi kikötő elérésére irányuló vasúti beruházással. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a Pireuszban kikötő kínai tengerjárókról kisebb hajók Triesztbe szállítják az árut. Ha ez így lenne, akkor a „magyar" kikötő megléte hazai szempontból önmagában is feleslegessé tenné a Budapest-Belgrád vasútprojektet.
Ugyancsak leszavazták hétfőn a kormánypárti képviselők azt a párbeszédes indítványt az európai ügyek bizottságában, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Központi Bank által működtetett, és az európai pénz bevezetésének előszobájaként emlegetett árfolyammechanizmushoz (ERM II.). A képviselők azt javasolják, hogy a választópolgárok országos népszavazással döntsenek az euró bevezetéséről, és ehhez ne legyen szükséges az alaptörvény módosítása, hanem helyettesítse ezt egy feles euróátállási törvény.
