Ezek az árak szezonális időszakokban, mint amilyen a húsvét, még magasabbra is kúszhatnak. Márpedig a magyar fogyasztók meglehetősen árérzékenyek, és ezt mindenképpen figyelemebe kell vennie a kereskedelemnek.
Természetesen sokféle szempont érvényesülhet a piaci folyamatokban, de a hazai kereskedelmi láncoknak is az az érdeke, hogy a magyar baromfi, illetve tojástermelők piacképesek maradjanak és ne szoruljanak ki a beszállítói körből, és ha bármilyen változás is történne a piacon, mindenkinek az az érdeke, hogy ahhoz tudjanak alkalmazkodni – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Egyelőre csak a Tesco és a Spar jelentette be hivatalosan is, hogy 2025-től nemcsak Magyarországon, de az egész közép-európai térségben kizárólag szabad, ökológiai, mélyalmos, biotermelésből és -tartásból származó tojásokat árul majd. A Spar közleményében egyebek mellett arra hivatkozott, hogy Ausztriában például már 2004. óta nem árusítanak az üzleteikben ketreces tartásból származó tojást. „Azért, hogy a beszállítók számára is lehetővé tegyék az átálláshoz szükséges átalakításokat és beruházásokat, a SPAR a jövőben évente 10 százalékkal fogja csökkenteni a ketreces tartásból származó tojások arányát” állt a közleményben.
A hazai tojástermelők szerint viszont, ha a multiláncok valóban leállítják a ketreces tartásból származó tojások felvásárlását, az sok termelőnek a csődöt jelentheti. Az állatjóléti intézkedések jegyében az unióban 2012 óta tilos a hagyományos ketreces tartás. Az átalakítás, a nagyobb alapterületű, magasabb, ülőrudas, fészekkel ellátott ketrecekre az átállás a magyar termelőknek 12-14 milliárd forintjába került. A magyar termelők jelentős részére elviselhetetlen terhet róna, ha néhány éven belül gyökeresen át kellene alakítaniuk a technológiát, hiszen kidobhatnák a jelenleg használt EU-konform ketreceiket és át kellene alakítaniuk az épületeket is.
Az EU-konform ketreces tartásról Horn Péter akadémikus, agrármérnök, a kaposvári egyetem rektora elmondta a Tojás világnapi rendezvényen, hogy ennek a technológiának sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a szabad tartásnak, vagy a mélyalmosnak. Kevesebb ammóniát, szén-dioxidot, metánt bocsát ki a többi termelési módszernél, és kisebb a víz-, illetve a takarmányfelhasználás is.
Az Eu-konform ketreces tartás állategészségügyi szempontból is a legbiztonságosabb, mert az állomány védett a vadmadarak esetleges fertőzésitől és az élősködőktől is. A Népszava kérdésre a Horn Péter megjegyezte, a tojó tyúkokat amíg „termelnek”, illetve a tojásokat nem kezelik antibiotikumokkal és ez az egyetlen élelmiszer termék, ami természetes csomagolásban kerül a fogyasztókhoz.
A szakemberek szerint a tojás minősége nem a tartási technológián múlik. Sokkal inkább a takarmányozáson.
A kereskedelmi ágazatban nem tudnak arról, hogy a nagy élelmiszerláncok összefogtak volna a ketreces tartásból származó tojások kiszorítása érdekében.
- Most dolgozzuk ki azt a hosszú távú stratégiát, amivel tojásból önellátó lehet az ország. Van megfelelő takarmányunk, vannak sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereink, A programunk mellé persze kellene támogatás is. - Mekkora a hazai termelés? - Éves szinten 2,3-2,4 milliárd tojás, de emellett még érkezik import is. Ennek mértéke a piaci viszonyoktól függően a haza termelés 10-20 százaléka lehet. Ráadásul más baromfifajtákkal ellentétben van saját fajtánk is a termelésben. De magyar gazdák a világban elterjed 4-5-féle tojóhibrid fajtához is hozzáférnek. Van egyébként hazai tojóhibrid genetikai fejlesztés is. - Mekkora szerepet játszanak a tojás termelésben a családi, illetve a nagy vállalkozások? - Nagyjából 50-60 százalék a 8-10, automatizált, 40 ezres állományt meghaladó nagyüzemi termelésből származik. - Mennyi ideig tartanak termelésben egy jószágot és mi lesz a sorsa? - Általában másfél éves koráig tojik a tyúk, azután a többség a fazékban végzi tyúkhús levesként.
