Senki nem érzi jól magát a kórházi adósságoktól – ezt a nem meglepő információt osztotta meg hallgatóságával Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Hungaromed 2019 Medicina konferencián. A szakpolitikus a konkrétumokat kerülő előadásában nyilvánvalóvá tette, hogy struktúraváltozás nélkül nem lesz több pénz az egészségügyre. A kórházbezárás szót persze nem ejtette ki, de érzékeltette, lehetetlen helyzetet okoz például az, ha tíz érsebészet van az országban, de csak nyolchoz van elegendő orvos. Más szakmákban is egymástól csábítják el erős bérlicittel a szakembereket a kórházigazgatók, miközben minderre a finanszírozás nem nyújt fedezetet.
A nyáron havonta már mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a kórházak lejárt adóssága, amely augusztus végén összesen 53,3 milliárd forintra rúgott. Romlott a fizetési hajlandóság is, mivel az 53 milliárdos adósság felét már több mint két hónapja át kellett volna utalniuk a kórházaknak. Már a főigazgatók körében is az a hír járja, hogy idén csak azok számíthatnak konszolidációra, akik hatékonyságjavulást tudnak felmutatni. Erre erősített rá a pénzügyi államtitkár amikor arról beszélt: az idei és a jövő évi költségvetésben is van 40-40 milliárd forint, ám ez az összeg csak hatékonyságnövelésre költhető. Hozzátette: az összeg csak akkor hasznosulhat jól, ha nem csak az intézményrendszer működőképességét, de a lakosság egészségi állapotát is javítja. A politikus kitért arra is: ugyan az európai uniós átlagnál Magyarország kevesebbet költ az egészségügyre, de hasonló nagyságú összegről van szó, mint a visegrádi országokban. A hatékonyság egyik jellemzőjeként említette, mennyit töltenek az emberek a kórházban. Míg a például Hollandiában átlagosan 4 napot voltak kórházban az emberek, addig itthon 9,5-et, ráadásul a betegágyban töltött idő egyre nő. Ez azért is meglepő, mert az egynapos sebészeti beavatkozások arányának növekedésétől éppen azt várta a kormányzat, hogy a kórházi ápolási napok száma azzal arányosan csökken.
A politikus külön kihangsúlyozta: a jövő évi költségvetés egészségügyre jutó forrásai nem oldják meg a kórházak eladósodásának problémáját. „Nem akarom és nem is tudom megmondani, hogy egy intézmény adósságáért milyen mértékben felelős a menedzsment vagy a finanszírozás, de a rendszer felülvizsgálata elkerülhetetlen. Emellett a struktúrát is át kell gondolni, hogy hol milyen ellátásokat biztosítunk a jövőben” – hangsúlyozta Banai Péter Benő államtitkár.
Egy nappal korábban ugyanezen a rendezvényen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár is az egészségügyi intézmények fenntarthatóságának problémájáról, az adósságállomány okairól, a lehetséges struktúráról beszélt. Az államtitkár előadása erősen hajazott a Banai Péter Benő által elmondottakra, azaz ő is az ellátás minőségének és a hatékonyságának együttes javításában látta a lehetőséget. Ő is beszélt a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításáról, a szakmaspecifikus centralizációról, célzott átszervezésekről, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítéséről.
A fentiek ellenére a rendezvényen megszólított kórházi vezetők egyike sem hallott konkrét kormányzati struktúra átalakítási koncepcióról, tervekről.
