Soha nem volt ennyire kiélezett a helyzet parlamenti választás előtt. Megjósolhatatlan, hogy milyen színezetű kabinet alakul a vasárnapi voksolást követően, csak az tűnik valószínűnek, hogy a nacionalisták befolyása nő a következő pristinai törvényhozásban. A választási kampányban alig esett szó a Szerbiával való megbékélés folyamatáról. A Nemzeti Demokrata Intézet (NDI) által készített felmérés szerint a megkérdezettek mindössze négy százaléka fogalmazott úgy, hogy a Belgráddal folytatott megbékélési folyamat elsőbbséget élvez. A koszovói-szerb megbeszélések amúgy is zsákutcába jutottak. Hiába tesz az Európai Unió komoly erőfeszítéseket a két ország viszonyának javításáért, hiába bírálja Pristinát amiatt, hogy hatalmas vámmal sújtja a szerbiai (és boszniai) termékeket, az utóbbi egy évben semmiféle előrelépés sem történt ezen a téren.
A kampány során a televíziós vitákban a korrupció elleni harc állt középpontban. Az elmúlt években számos ígéret hangzott el erről, ehhez képest Európa legfiatalabb köztársasága valósággal belefullad a korrupcióba. Ennek, valamint a fiatalokat különösen érzékenyen érintő magas munkanélküliségnek, a szociális vívmányok teljes hiányának, a hatékonynak semmiképpen sem nevezhető adórendszernek, valamint a siralmas állapotban lévő oktatásnak is komoly szerepe van abban, hogy a belpolitikai helyzet a függetlenség 2008-as kihirdetése óta rendkívül bizonytalan. Azóta egyetlen kormány sem töltötte ki négy évig tartó mandátumát. Valóságos bombaként robbant a hír idén júliusban, hogy lemondott Ramush Haradinaj koszovói kormányfő, aki bejelentette, megjelenik Hágában azon különleges bíróság előtt, amely a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) bűncselekményeit vizsgálja ki.
A mostani választás nagy tétje, kormányra kerül-e a baloldali nacionalista Önrendelkezés párt, amely korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy könnygázt robbantgatott a pristinai parlament ülésein. A párt komoly konkurenciát jelent a két nagy politikai erőnek, a Hashin Thaci államfő által fémjelzett Demokrata Pártnak (PDK) és a Demokratikus Ligának (LDK). Az Önrendelkezés már a 2017-es választáson is komoly sikert ért el azzal, hogy megkétszerezte mandátumainak számát. Most ezt a bravúrt aligha ismételheti meg Albin Kurti tömörülése, de könnyen kormányra kerülhet, mert Vjosa Osmani, az LDK listavezetője e párttal lépne koalícióra. Sok közös ugyan nincs az Önrendelkezés és az LDK között, ám egyesíti őket a PDK-val szembeni gyűlölet. Osmani Koszovó első női kormányfője lenne, de alighanem Kurti is szívesen ülne a kormányfői bársonyszékbe. Utóbbi azonban nem örvend nagy elismerésnek nyugaton radikális kijelentései miatt. A nacionalisták előretérését jelzi, hogy igen sokan jelezték részvételüket a diaszpórából, s a németországi, svájci koszovóiak körében legutóbb szinte tarolt az ultranacionalista Önrendelkezés.
