Ahogy közeleg a vasárnap kezdődő, s három hétig tartó vatikáni pánamazóniai szinódus, úgy nő a feszültség a katolikus egyházban. Kedden a Szentszék ügyészsége példátlan módon házkutatást tartott az államtitkárságnál. Átkutatták a pénzügyi felügyelet, az AIF irodáját is. A L’Espresso című lap közlése szerint öt személyt felfüggesztettek a munkavégzés alól. A Vatikán közleményéből mindössze annyi derül ki, hogy „pénzügyi tranzakciókat” vizsgáltak. Hírek szerint a 2011-2018 közötti időszakban találtak gyanús pénzmozgásokat. Feltételezések szerint a lépés összefüggésben áll azzal, hogy hamarosan könyvet jelentet meg Gianluizi Nuzzi újságíró, aki már több leleplező könyvet publikált a Vatikánról.
A pánamazóniai szinódus miatt is pattanásig feszültek az idegek. Egybehívásának célja az volt, hogy új utakat keressenek az evangelizálás számára. Egyebek mellett lehetővé tennék az elszigetelt területeken, hogy olyan lehetőleg őslakos férfiakat is pappá szentelhessenek, akiknek családjuk is van. Kiálltak a klíma védelme mellett is. Ferenc pápa még szeptember elején nevezte ki az esemény delegált elnökeit a venezuelai Porras Cardozo bíboros, a perui kardinális, Barreto Jimeno, valamint a brazil Braz de Aviz személyében. Ők közvetlenül a pápának vannak alárendelve, feladatuk a szinódus munkájának vezetése.
A két kitétel vörös posztó az ultrakonzervatív katolikusok szemében. A napokban Gerhard Ludwig Müller, az egyházfő egyik legnevesebb európai bírálója kelt ki a szinódus ellen. Szerinte „katasztrófa” fenyeget, „az egyház szekularizációja”. A Hittani Kongregáció egykori prefektusa, akit még XVI. Benedek emeritus pápa nevezett ki a posztra 2012-ben, úgy véli, nem az a megoldás, hogy családos embereket szenteljenek pappá.
Hasonlóképpen vélekedett Sandro Magister, aki blogot ír a vatikáni történésekről, s konzervatív szemüvegen keresztül szemléli az eseményeket. Raymond Leo Burke az Apostoli Szignatúra, az egyházi legfelsőbb bíróság egykori prefektusa és Walter Brandmüller német bíboros még nyáron, a szinódus témáját meghatározó munkadokumentum nyilvánosságra hozatalakor tiltakoztak a tervek ellen. Az Il Giornale című lap akkor úgy fogalmazott, hogy „Ratzinger bíborosai”, azaz a XVI. Benedek által kardinálissá kreált főpapok lázadnak a terv ellen. Az emeritus egyházfő azonban sosem bírálta nyíltan utódát.
Ferenc pápa még 2013-as megválasztása előtt a „Ferenc pápa: Beszélgetések Jorge Bergoglióval” című interjúkötetben nem hitbéli kérdésnek nevezte a cölibátust. Ebben nem zárta ki, hogy változnak a papi nőtlenséggel kapcsolatos előírások, de hozzátette: ha az egyház megfontolná a kérdést, akkor azt nem a papok száma miatt tenné. „Jelenleg a papi nőtlenség fenntartása mellett vagyok, minden előnyével és hátrányával együtt. A tíz évszázad tapasztalata ugyanis inkább pozitív, mint negatív. A tradícióknak komoly súlya van.” Úgy vélte, hogy a szabályok minden papra vonatkoznak, így aki nem tud engedelmeskedni, „fel kell hagynia a szolgálattal”. Kifejtette azt is, nincs meggyőződve arról, hogy amennyiben a lelkipásztorok számára lehetővé tennék a nősülést, sokkal több fiatalt vonzana a papi hivatás.
A már-már hisztérikus konzervatív támadások azért is meglepőek, mert már a 2005-ös püspöki szinóduson is felvetődött azon házas férfiak pappá szentelésének lehetősége, akiknek „erkölcsösségéhez nem férhet kérdés” (szakkifejezéssel: „viri probati”). Ferenc már pápasága elején felvetette ezt a lehetőséget egy osztrák püspökkel folytatott megbeszélésén. Az eltelt hat év azonban jelzi, nagy ellenszélben kell előrehaladnia az egyházfőnek. Jelenleg egyébként egyetlen esetben lehet házastársa egy papnak: ha még más vallásúként vett feleségül valakit, majd áttért a katolikus hitre.
Ferenc pápát a bírálatok aligha tántorítják el kitűzött céljai megvalósításától. Erre utal, hogy hétfőn egy amerikai jezsuitával találkozott, aki a konzervatív amerikai katolikusok céltáblája volt. James Martin ugyanis „Hidat építeni” című könyvében arról értekezett, hogyan szólíthatná meg jobban a katolikus egyház a melegeket. Mint a Twitteren később írta, fél órát beszélt a pápával, s komoly bátorítást kapott tőle.
Ferencet sok bírálat éri a menekültekkel kapcsolatos fellépése miatt is. Múlt vasárnap, a menekültek világnapján elhangzott szentbeszédében elmondta, a társadalom kirekesztettjeire különös figyelmet fordít Isten. „Az Úr azt is kéri tőlünk, hogy gondoljuk végig azokat az igazságtalanságokat, amelyek társadalmi kirekesztéshez vezetnek, különösen a kevesek kiváltságait, amelyeknek a fenntartása csak sokak kárán lehetséges” – fogalmazott.
