2015 és 2018 közötti négy évben a mindenkori folyó költségvetésben összesen 6527 milliárd forintos terven felüli bevétel keletkezett, amit az utolsó fillérig, sőt még a többletbevételeken túlterjeszkedve elköltött a kormány. A négy év alatt ugyanis a költségvetési törvényben engedélyezett összegnél 7702 milliárd forinttal többet költöttek el. Ennyit pénzt fordít a magyar állam három év alatt az oktatásra és öt év alatt az egészségügyre – vagyis nem csak szabad szemmel nézve, hanem költségvetési mércével is bődületesen nagy pénzről beszélünk. Ráadásul a tetemes többletbevételek dacára, nemhogy csökkentették volna a hiányt – így például az államadósságot – a négy év alatt 1174 milliárd forinttal nagyobb deficitet generáltak költségvetési törvényekben engedélyezettnél.
A fideszes parlament vita nélkül vette tudomásul a több ezer milliárd forintos pluszkiadásokat, azokat egyetlen gombnyomással szentesítette a zárszámadási törvények elfogadásával. 2018 ez alól még kivétel, hisz a tavalyi zárszámadási törvény majd csak idén szeptemberben terjesztik a parlament elé, de nem lehet kétséges, hogy a kormánypárti frakció - csukott szemmel - idén is jóváhagyja a tavalyi mintegy 1206 milliárd forintos túlköltekezést.
Mindezt a kormány úgy teheti meg, hogy egyetlen fillér elköltése sem ellenkezik az államháztartási törvénnyel, ugyanis az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint a kormány gyakorlatilag bármilyen kiadási tételt túlléphet, a döntéseiről csak utólag a zárszámadás során kelt jelentést tennie a költségvetésnek. Az elmúlt években több szerencsés és irányított véletlen is a kormány kezére játszott. A szerencse abban nyilvánult meg, hogy ezekben az években a magyar gazdaság tartós növekedést produkált – így nem kellett a recesszió, illetve a források hiányával küzdeni. A kormány is tett annak érdekében, hogy a mozgástere nőjön, részint ezért vezették be, hogy korán elkészítik a következő év költségvetését. Az elmúlt években az Orbán-kormány azt a gyakorlatot követi, hogy már április-májusban a parlament elé terjeszti a következő év költségvetését és azt el is fogadtatja a hozzá lojális frakcióval a nyári szünet előtt. A kormány érvrendszere szerint ezzel kiszámíthatóvá teszi a cégek számára a gazdaságpolitikát, hisz lesz fél évük a felkészülésre. (Más kérdés, hogy egy cég gazdálkodását legkevésbé befolyásolja, hogy a agrárminisztérium mennyit költ bérekre és írószerre a következő években – egyetlen dolog érdekli, milyen szabályok szerint kell adóznia, ami pedig független a költségvetési törvény elfogadásától.)
A korai költségvetéstervezés hátulütője a pontatlanság: a jövő évi büdzsét a parlament két hónapja úgy fogadta el, hogy annak kereteit márciusban alakították ki az akkori információk alapján, emiatt a tervezési pályában jelentős a bizonytalanság. A kormány ezeket a kockázatokat úgy kezeli, hogy a bevételeket konzervatív módon alultervezi, emellett évente több száz milliárd forintos tartalékokat is képez a kiadási oldalon – így a bevételek esetleges elmaradása esetén sem kellene egy kellemtelen költségvetési módosítással vacakolni a parlament előtt.
Ám míg a tervezésnél konzervatív a kormány, a pluszbevételek elköltésénél a legkevésbé sem az. A 2017-es zárszámadási törvény szerint a pluszpénzek egy része különféle állami beruházások támogatására, közúthálózat fejlesztésre, valamint az „ország védelmi képességének növelésére” költötték – igaz ehhez akkor kivételesen módosították is a költségvetést. Az év végi maradványokat kampányszerűen szórta ki a kormány az év utolsó napjaiban: pénzlapátolások egyértelmű nyertesei az egyházak voltak, amelyek 88 milliárd forintot kaptak, de jutott 71 milliárd forint a kiemelt (sport)beruházásokra, a kultúra 8 milliárdot, az oktatás 9 milliárdot kapott, és 3 milliárd forint jutott az önkormányzatoknak – mintegy jól jelezve a kormány prioritásait is.
A pénzszórási őrület rekordját azonban 2016 decemberében állította fel a kormány, amikor is egyetlen hónap alatt a az akkori GDP 10 százalékát 3350 milliárd forintot költötte el – csak mert volt miből és nem akart többletes költségvetéssel zárni, ugyanis az precedenst teremtett volna. A tervek szerint ennyi pénzből épülne meg Paks 2. 2016 decemberében terven felül mintegy 700 milliárd forint értékben fizettek uniós támogatásokat, de további 616 milliárd forintot költöttek állami cégek feltőkésítésére, ipari parkok, a zalai önvezető tesztpálya építésére, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványaira, az egyházak, sportszervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények támogatására – olvasható a 2016-os zárszámadásban.
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy többlet alakul ki a büdzsében, akkor a kormány kampányszerű pénzszórásba kezd, ám mivel nincsenek előkészített reformprogramok csak a meglévő infrastruktúrába tudja belenyomni a pluszpénzt. Így folytak el az elmúlt években ezermilliárdok presztízsberuházásokra, állami cégek, kórházak konszolidációjára, a kormánynak tetsző civil szervezetek, projektek támogatásra, holott ezt az évi 1000-1500 forintos pluszforrást ennél sokkal hasznosabban is el lehetett volna költeni az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szférában, vagy konzervatív módon az államadósság csökkentésre. Az idei első féléves költségvetési folyamatokat látva akár a pluszos költségvetés is összejöhetne a kormánynak, ám az előző évekhez hasonlóan erre nem kerül sor – így az év utolsó hónapjaiban idén is beindulhat a pénzszórás, amelynek mértéke elérti az 500, de akár az ezer milliárd forintot is.
