A főváros adóssága az év elején elérte a 80 milliárd forintot, az idei költségvetés szerint ez akár 75 milliárd forinttal is nőhet, vagyis megkétszereződhet. Szinte megoldhatatlan feladatot örököl a következő főpolgármester, ugyanis a bevételek nem elegendőek a minimális fejlesztésekre, de még a működés is mindennapi küzdelmet igényel.
Évek óta pengeélen egyensúlyoz a Fővári Önkormányzat, amely működését ma már szinte csak a hitelfelvételekkel tudja fenntartani. A főváros gazdálkodását az elmúlt nyolc évben kivéreztette a kormány, az intézményeket elvonta, vagyonát (Főgáz államosítása) elveszítette, így a város bevételei a 2000-es éveket jellemző 500 milliárd forintot közelítő összegről a felére csökkentek.
Idén például 266 milliárd forint bevételből gazdálkodhat a város. 2010-ben a fővárosnak még évente 500 milliárd forintnyi bevétele volt, a kiadásai viszont ennél az összegnél 46 milliárddal kisebbek voltak – vagyis többlet volt a költségvetésben évről évre. A 2010-es évek előtt az volt a főváros trükkje, hogy az akkor még meglévő oktatási, egészségügyi és egyéb intézményeit úgy tudta üzemeltetni, hogy a városnak működési többlete keletkezett, ebből tudta finanszírozni a fejlesztéseket. Az elmúlt kilenc évben viszont a kormány sorra elvette az intézményeket és a vele járó bevételeket, miközben a főváros számára valóban fontos fejlesztéseket – metró, tömegközlekedés, útfelújítások – nem finanszírozta, ennek lett az a következménye, hogy a főváros egyre nagyobb mértékben volt kénytelen a hitelfelvételekre támaszkodni.
Az 2019-es költségvetés tavaszi elfogadásakor 80 milliárd forintos adóssága volt az önkormányzatnak, amit további 75 milliárd forinttal fejelnek meg. Ezzel a város egyre közelít lehetőségei határához, hisz főváros kedvező adósminősítésének peremfeltétele, hogy az adósságállomány nem érheti el az éves működési bevételt, ami 266 milliárd forint az idén. A mostani számítások szerint így az idén az adósságállomány eléri a engedélyezhető összeg 67 százalékát.
Ennek függvényében nem meglepő, hogy a következő években már csökkenő hitelfelvétellel számolnak a városházán. 2020-ra a költségvetési tervekben további 32,9 milliárd forint felvételére készül, így az adósságmutató 70 százalék közelébe emelkedne. Mindez persze jelentős mértékben függhet az őszi önkormányzati választások kimenetelétől, ugyanis az önkormányzati hitelügyleteket a kormánynak engedélyeznie kell. Ez már a Tarlós-érában sem ment minden esetben gördülékenyen, kérdés, hogy ha a fővárosi önkormányzatban a kormánypárt elveszítené többségét, az milyen reakciókat váltana ki a kormány részéről. Ám az adósságszabályok miatt a fővárosi vezetésnek – bármilyen összetételű legyen is az – nincs nagy mozgástere, amit jól jelez, hogy Tarlósék is csak 15 milliárdnyi további hitelfelvétellel számolnak 2021-22-re.
Vagyis míg idén egy évben 75 milliárd forinttal adósodnak el, addig 2021-2022-ben két év alatt potom 15 milliárd forinttal. Nyilván nem azért, mert a következő önkormányzati ciklus második felére az önkormányzat bevételei oly mértékben nőnek meg, hogy lemondhat a hitelfelvétel luxusáról. Erről szó nincs. A főváros kivéreztetése tovább folytatódik, már az idei is rendkívül kritikus év: bár Tarlós István főpolgármester szerint Orbán Viktornál ennél többet nem lehet kiharcolni a főváros számára, mint amit elért, ezért sincs szerinte értelme politikai váltásnak a fővárosban, mert nála csak rosszabb önérvényesítési erővel bíró politikus jöhet. Az eddig eredmények mindenesetre csak arra voltak elegtendőek, hogy a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan eladósodjon a főváros.
A vészharangot maguk Tarlósék húzták meg, amikor az idei költségvetés bevezetésben a fővárosi önkormányzat aggasztó gazdasági helyzetét ecsetelték: „Jelentős azon kockázati tételek száma, amelyek év közben, többnyire előre nem kalkulálható időpontban merülhetnek fel, de bizonytalanságuk és a fedezetükre szolgáló források hiányában nem képezhetik a nyitó költségvetés részét.” A költségvetési kockázatok között azonosították az emelkedő béreket – amelyekre szűkösen van fedezet a fővárosban –, és a korábbi években felvett hitel törlesztését.
„Továbbra is kockázatokkal terhelt a közösségi közlekedés finanszírozása. Problémát okozhat a tervezett uniós források elmaradása, a kellően fel nem mérhető szerződéses kockázatok, valamint a folyamatban lévő peres ügyek. Kockázatot jelent a gazdálkodási mozgástér általános beszűkülése, ami a költségvetésben lévő tartalékok erős csökkenésében mutatkozik meg” - fogalmaznak a főváros vezetői. Megnyugtató válasz nincs a főváros pénzügyi jövőjére, ugyanis az önkormányzatnak nincsenek olyan bevételei, amelyeket növelni tud, a helyi adók kivételével, miközben a kiadások ma már a működésre sem elegendőek. Könnyen lehetséges, hogy a 2019 októberében felálló új önkormányzat a következő években a csődfenyegetéssel szembeül, így még a jelenleginél is kiszolgáltatottabb lesz a kormány felé.
