A hazai árak emelkedése lanyhult júliusban, 3,3 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban, míg az előző hónapban 3,4 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nyugdíjasok fogyasztói kosarát mérő infláció 3,5 százalék volt. A magyar árak növekedése a második leggyorsabb volt az Európai Unióban (egyedül csak Románia előz minket ezen a téren), ennek ellenére az árstabilitás fenntartásért felelős jegybank eddig nem tett túl sokat az ügy érdekében (például nem emelt az alapkamaton). A jegybank arra játszik, hogy előbb-utóbb az alacsony európai árak begyűrűznek a magyar gazdaságba. A MNB arra a jogos várakozásokra épít, hogy mind az európai, mind a magyar gazdaság növekedése lassul, ilyenkor pedig enyhül az inflációs nyomás a gazdaságon. Ebből a szempontból a jegybank számára kifejtetetten kedvező, hogy az inflációs mutató két hónap alatt 0,6 százalékponttal mérséklődött.
A lakosság inflációs érzete viszont minden bizonnyal magasabb a júliusban mért 3,3 százaléknál, ami nem véletlen, hisz a leginkább szem előtt lévő élelmiszerárak átlagosan hat százalékkal nőttek egy év alatt. Mesze átlag felett (12,7 százalékkal) emelkedtek sertéshúsárak, amely világszerte újra terjedő sertéspestissel van összefüggésben, ugyanis eközben a baromfihús alig 1,3 százalékkal lett drágább. A piacokon a zöldségesstandokon érik a legnagyobb meglepetések a vásárlókat: a friss zöldségek 31 százalékkal, a burgonya 61 százalékkal lett drágább, a pékáruk is folyamatosan drágulnak, e körben tartósan nyolc százalékos áremelkedést lehet mérni – cserébe viszont a tej idén 5,4 százalékkal olcsóbb mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen drágultak (12,7 százalékkal) még a dohányáruk a július eleji adóemelés miatt.
A KSH adatai szerint a szolgáltatásokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, ám e területen belül nagy a szórás: a lakáskarbantartási szolgáltatások 11,2 százalékkal drágultak, a rezsidíjak viszont nem emelkedtek, míg a telefon és egyéb hírközlési árak csökkentek. A KSH szerint a belföldi nyaralás az idén 4,6 százalékkal került többe, míg külföldön júliusban 3,8 százalékkal olcsóbban lehetett nyaralni, ám erről mindenkinek jelentősen eltérő tapasztalatai lehetnek. A nyaralást valóban olcsóbbá tehette, hogy az üzemanyagárak 2,4 szálázalékkal csökkentek tavalyi júniushoz mérten. Az alacsonyabb benzin- és dízelárak az infláció jövőbeni alakulásával kapcsolatban is biztató előjelnek tekintik az elemzők.
Az MNB tegnap kiadott gyorsjelentése szerint egyértelműen csökken az inflációs nyomás a magyar gazdaságban – vagyis az árak mérséklődésére számítanak. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a benzinárak mellett a tartós fogyasztási cikkeknél is áresés volt tapasztalható. Ez utóbbi az új gépjárművek árának csökkenésével magyarázható, ami pedig a kormány nagycsaládos autóvásárlási programjával hozható összefüggésbe. A folytatásban az áremelkedés ütemének további enyhe mérséklődésre lehet számítani, az éves infláció az idén 3,2 százalék lehet a jegybank szerint.
