költségvetés;Brüsszel;uniós támogatás;államháztartási többlet;

- Uniós pénz adta a büdzsé többletét

A Pénzügyminisztérium természetesen a kormány sikereként könyvelte el.

Júliusban némileg váratlanul 37,2 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében – ami a Pénzügyminisztérium közleménye szerint „a kormány foglalkoztatás növelésére és adócsökkentésre épülő politikájának„ köszönhető. Ez mind lehet, hogy igaz, de az sem ártott, hogy közel száz milliárd forintot utalt át Brüsszel a kormánynak júliusban, ugyanis enélkül hiány keletkezett volna a államháztartásban.

Az uniós utalásoktól függetlenül is jól teljesít az államháztartás, hisz az első hét hónapban a hiány 352,7 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 35 százaléka. Ennél kisebb időarányos hiányt csak 2001-ben hozott össze a magyar állam, amikor is öt százalék felett volt a gazdaság növekedése. Idén négy százalékot meghaladó mértékben nőhet a magyar gazdaság – ennek megfelelően az adóbevételek jelentősen emelkednek, miközben a kiadásokat a kormány igyekszik kordában tartani. Az elfogadott éves hiány akár 998,4 milliárd forint is lehetne, ám az első héthavi folyamatok alapján ennél lényegesen alacsonyabb deficit is elérhető, sőt akár nullszaldósra is kihozható lenne az idei költségvetés - ha a kormány úgy akarná.

Minden Brüsszeltől függ, ugyanis idén 1348 milliárd forintnyi uniós támogatást vár a kormány. Ebből eddig 441 milliárd forint érkezett meg, ami azt jelenti, hogy az év hátralévő részében elvileg akár 900 milliárd forintnyi támogatás is rázúdulhat a költségvetésre. Az uniós támogatásokat a kormány előre kifizette a kedvezményezetteknek, így minden egyes eurócent, ami Brüsszelből érkezik szabad forrást jelent a kormány számára. A legkézenfekvőbb megoldás a pénz el nem költése lenne – így csökkentve akár nullára, vagy emelve pozitív tartományba az államháztartás egyenlegét, ezzel párhuzamosan csökkentve az államadósságot. A másik opció a pénzek elköltése – ezzel plusz növekedési impulzust adva a gazdaságnak. A Pénzügyminisztérium hónapok óta ugyanazt a kincstári mondatot fűzi jelentéseihez, miszerint „A 2019 egészére kitűzött 1,8 százalékos GDP arányában mért hiánycél továbbra is teljesíthető”. Ebből azonban nem tűnik ki egyértelműen, hogy valójában mi is a kormány költségvetési célja. 

A két világhatalom kölcsönösen arra törekszik, hogy gazdasági károkat okozzon a másiknak. Míg az Egyesült Államok elnökét rövid távú, választási érdekek vezérlik, addig az ázsiai világbirodalom messzebbre tekintve cselekszik.