A közép-Orbán-kori pangás jelen éveiben a politika a legszebb reményű műszaki fejlesztéseket is röhejes torzóvá, tántorgó Frankensteinné változtatja.
Itt van mindjárt az elektromos autózás. Az új, környezetkímélőnek tartott közlekedési mód az évtized elején a norvég és kaliforniai sznobok villáiból a világhír rögös útjára kanyarodott. Bár a téma meglehetős kívül esik a NER látókörén, 2013 körül valaki beadhatta Orbán Viktornak, hogy a villanyautók majd jól felszívják az általa Paksra álmodott új atomblokkok fölös éjszakai áramát. És akkor – legalábbis a tervek szintjén – rögtön a világ élvonalába kerültünk. Az azóta igencsak elrejtett, Jedlik Ányosról elnevezett anyag 61 ezer - többségében hibrid - elektromos járművet és 3-10 ezer e-töltőt ígért 2020-ra. A PwC akkori háttértanulmánya 189 ezer e-autót se zárt ki, az alsó határt 27 ezerben húzva meg.
Az évtized vége közeledvén az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) most elő is jött a Jedlik Ányos Terv 2.0-val. Az alapvetően a Századvégnél készült anyag erőssége a hossz – 155 oldal -, a világszintű környezetvédelmi elvek és az e-autó-helyzet részletes bemutatása, valamint az önismétlés. (Némi snittpalizást sejtet legalábbis, hogy – 2015-höz hasonlóan – 2024-re teszik az új paksi termelés belépését, miközben Orbánék már 2027-et is elengedték.)
Értékelés, a tanulságok levonása és érdemi vállalások tárgyában ugyanakkor a dolgozat erős kihívásokkal küzd. Elrejtett adatsoraiból kiszámolható, hogy az anyag készültekor mindössze 7401, a lehető legszélesebb értelemben vett – zömében használtan vásárolt - e-autót, illetve 580 töltőt tartottak nyilván. Ettől mit sem zavartatva, pár oldallal lejjebb megismétlik, hogy 2020-ra akár 53778 járgány és 5300 töltő is az utakra kerülhet. A gyors többszöröződés mikéntjére nem vesztegetnek felvetéseket. Ugyane, az ITM által az előd-tárcának tulajdonított táblázatban viszont felbukkan egy eddig nem ismert, „borúlátó” jövőkép is, már valóban a 2020-ra várható értékekkel. Na ja, utólagos előrejelzésekkel könnyebb. Ezek után nyilván hasonlóképp veendők komolyan a 2030-ra vonatkozó, legderűlátóbb, 450 ezer e-autóra és 45 ezer töltőre vonatkozó, az ITM által külön kiemelt számértékek is. Ki fog akkor erre már emlékezni...
Arra, hogy az egész téma a paksi atomerőmű bővítése miatt került egyáltalán a kormány asztalára, alighanem már maga Orbán Viktor sem emlékszik. (Legalábbis a dolgozat zavarodott csapongásai leginkább az apparátus ebbéli tanácstalanságára utalnak.) A legderűlátóbb számértékeket alapul véve mindenesetre arra juthatunk, hogy 2030-ban a leendő paksi atomblokkok termelésének jó, ha öt tízezrelékét szívják fel az elektromos autók. Ennél még VV Mancika és VV Ödönke kibontakozó románca is többet dobhat az akkori áramfogyasztáson.
Bár az elektromos autó kétségkívül kíméli a városi levegőt, mindenképp a kedvezőtlen hatások közé sorolnám az általa kormányzati berkekben termelt sűrű, lila ködöt.