A lépés a Kína és az Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háború sokadik csatája, korábban az amerikai elnök másik 250 milliárd dollárnyi kínai árut is 25 százalékos vámemeléssel sújtott, amire viszonossági alapon Peking 110 milliárd dollárnyi amerikai árut büntetett hasonlóan.
Miközben a pénzpiacok remegve figyelik mi sül ki az óriások csatájából, a felek egymásra mutogatnak. Trump üzenetében azzal támadta „barátját” Hszi Csin-ping elnököt, hogy nem tartotta magát ígéretéhez, továbbra is „amerikaiak halnak meg”, amiért fentanilt (kábítószerként is használt fájdalomcsillapítót) adnak el az Egyesült Államokba, és az amerikai agrártermékek vásárlásából sem valósult meg semmi. Peking szerint viszont az amerikai elnök szegte meg a szavát, hiszen a júniusi oszakai G20 csúcson Trump még a vita békés rendezését sürgette, és azt ígérte, nem vezet be újabb pótvámokat. A kínai külügyminisztérium válaszlépéseket helyezett kilátásba, és arra figyelmeztetett, hogy „nem akarnak, de készek harcolni”.
A kereskedelmi háború akár eldurvulhat, mert a párbeszéd látványosan nem vezet eredményre. A kínai és amerikai delegáció – utóbbi beszámolója nyomán dönthetett Trump a pótvámokról – néhány nappal ezelőtt Sanghajban próbált megoldást próbálni a problémára, ám már abból lehetett sejteni, hogy zsákutcába futottak, hogy az egyeztetések a tervezettnél 40 perccel hamarabb véget értek, és csak a kínai fél adott felemás nyilatkozatot. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) bangkoki csúcstalálkozóján Mike Pompeo amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszternek ugyancsak volt alkalma szót váltani egymással, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a két tárcavezető egymás kezét szorongatva a kapcsolatok javításának fontosságáról értekezett, addig Washingtonban beharangozták az újabb büntetővámokat. A sanghaji kudarc után még úgy volt, hogy a tárgyalások következő körét szeptemberben, Washingtonban rendezik, arról egyelőre nincsenek hírek, hogy az amerikai keményítés erre hatással lesz-e.
Közben Tokió és Szöul között is kisebb kereskedelmi háború bontakozik ki, melynek legújabb fejezeteként Japán eltávolította Dél-Koreát a különleges kereskedelmi státusú partnereinek listájáról, mire Dél-Kore is hasonlóan cselkedett. A lépés azzal jár, hogy Japán nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bármikor korlátozhatja bármely, Dél-Koreába irányuló termék exportját.
