A parlament a napokban fogadta el a jövő évi költségvetést, amit még a végszavazás előtt vett górcső alá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői csapata, ennek eredményét publikálta a legutóbbi Költségvetési jelentésében. A jegybanki elemzők általában elégedettek a jövő évi költségvetés számaival, hiszen az eddig soha nem látott alacsony, a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékára rúgó deficittel számol. Ugyanakkor az MNB szerint a kormány némileg optimista a gazdasági növekedést illetően, hisz az négy százalékos bővüléssel számol 2020-ra is, ezzel szemben a jegybank csak 3,3 százalékot vár.
A lassabb növekedés miatt a jegybank számítása szerint az államháztartás bevétele 319 milliárd forinttal lehet kevesebb annál, mint amit a kormány vár. Ez az összeg egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen a jövő évre a kormány által tervezett bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százaléka, miközben a hiányt a GDP egy százalékára várják. Azt, hogy kinek lesz igaza ma még nem tudható, de rámutat a kormány által az elmúlt években bevezetett korai elfogadású költségvetés hátulütőjére – van ugyan elfogadott büdzséje a kormánynak már fél évvel az évforduló előtt, ám hogy az mennyiben megalapozott, azt az idő dönti el.
A költségvetés végrehajthatóságát övező kockázatokat ellensúlyozza a tartalékok nagyságrendje: az országvédelmi alapnak nevezett tervezési tartalékban 378 milliárd forintot különítettek el, de a MNB szerint a kiadások is kisebbek lehetnek a tervezetnél. A jegybanki elemzők így összességében a 1,4 százalékos GDP-arányos hiányt várnak a kormány egy százalékos deficitcéljával szemben, ugyanakkor az országvédelmi tartalék részleges zárolásával elérhető az egy százalékpontos hiánycél is, vagyis arról nincs szó, hogy nem lenne teljesíthető a kitűzött cél.
Az MNB által feltárt 319 milliárd forintos kvázi bevételkiesés nagyobb része – 257 milliárd forint – államháztartási adó- és járulékbevételeinél jelentkezik, míg a fennmaradó 65 milliárd forint kiesését uniós támogatások átutalásánál várják. A legnagyobb elmaradás – 151 milliárd forint – a fogyasztási adókban keletkezhet az MNB elemzői szerint, ám míg az áfa-bevételeket 186 milliárd forinttal kisebbre várják, mint a kormány, addig a jövedéki adóból 30 milliárdos többletbevételt remélnek. A különbség a kormányzat és az MNB eltérő makrogazdasági várakozásából ered: a jegybank a kormánynál mérsékeltebb – 3,9 százalékos – fogyasztásnövekedéssel számol, míg a kormány szerint ez elérheti a 4,8 százalékot is. Ezen felül az MNB szerint a kormány az áfabevételek növekedését a gazdaság fehéredésére alapozza, amihez viszont az elemzők szerint további intézkedésekre lesz szükség, de ilyeneket egyelőre nem mutatott be a kabinet. A cégek adóiból a jegybankban 30 milliárd forinttal kevesebbet várnak, mint ami az elfogadott költségvetésben szerepel, míg a lakossági befizetéseknél 55 milliárd forintos lyukat látnak – ez utóbbi gyakorlatilag a személyi jövedelemadó-bevételeket érinti.
Nemcsak kisebb bevételekkel, de alacsonyabb kiadással is számol a jegybank: becslésük szerint a költségvetési költések 190 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak. Nagyobb megtakarítást vár a jegybank a kamatkiadásokon (56 milliárd forintot), a lakástámogatásokon mintegy 19 milliárdot spórolhat a kormány, de a legnagyobb tétel az uniós támogatások hazai kiegészítése lesz. Itt akár 109 milliárd forinttal kevesebb pénzre lehet szükség mint amit a költségvetés eredetileg tartalmaz. A MNB szerint viszont 44 milliárd forinttal többet kell majd nyugdíjellátásra fordítani jövőre, miután már az idei bázis is magasabb lesz, mint amivel a kormány számolt.
