– Egy életműházat mindenki végigcsinál. Ennek van mágiája – magyarázta Zoboki Gábor építész. Ikonikussá vált alkotását, az akkor még Művészetek Palotájának nevezett komplexumot 2005. március 14-én adták. A 64 ezer négyzetméteres, több szintes épület három fő részből áll: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem mellett a Fesztivál Színház helyiségei, a Duna felőli oldalon a Ludwig Múzeum kiállító- és előadótermei kaptak helyet.
Tíz évvel később alkalmazkodva a közbeszédben elterjedt becenévhez, hivatalosan is Müpa-ra keresztelték át a komplexumot, amelyik 2006-ban elnyerte az építész szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség) Prix d’Excellence-díját – mégpedig „a nagyközönséget kiszolgáló épületek” kategóriájában. A Bartók Béla nemzeti Hangversenytermet Európa legjobb akusztikájú koncerttermei között tartják számon. Kulisszatitkai a nagyközönség számára is feltárulhatnak az épületbejárásokon.
A 25 méter magas hangversenyterem doboz a dobozban. Szó esik akusztikai elemekről, dupla ajtókról, amelyek hangcsapdaként funkcionálnak, faborítású szerkezetről, az úgynevezett, kenopiról, azaz a vasbeton hangvető ernyőről. A 22 elefántnyi súlyú, vagyis nagyjából 44 tonnás szerkezet lejjebb engedésével egyes hangszerek vagy hangszercsoportok hangját tudják erősíteni.
Az emeleti színes gipszkarton lengőfalak is akusztikai elemek, nyílásuk szöge fontos: bezárásukkal a zongorakoncertek intim hangzását, kinyitásukkal az orgonakoncertek hatalmas templomi utózengésélményét teremtik meg. A Müpa orgonája 2006-ban épült, a pécsi és a stuttgarti orgonaépítő-manufaktúra készítette. A londoni Royal Albert Hall-é után ez Európa második legnagyobbja.
A koncertterem színpada bővíthető a nézőtér felé, 200, 250, 300 négyzetméteres lehet igény szerint. A három karzaton és a földszinten 1656 néző fér el. A napközben a székeken lévő ponyvák a próbák idején teremtenek olyan hangzást, mintha teli lenne a terem emberekkel. Igaz, a huzatok a köhögést nem tudják modellezni.
A koncertek nagy részét a Müpa saját stúdiója rögzíti, az intézmény operatőreivel -- mesélte Fábián Zoltán gyártásvezető, stúdióvezető. A koncertteremben 8, 4 emberi és 4 robotkamera van. Ha egyszerre két teremben vesznek fel produkciót, akkor közvetítő kocsit is igénybe vesznek. A Bartók Rádiónak élőben is közvetítenek, saját hangmérnökökkel. Havi 5-10 rádiós felvétel készül, ezeket utómunka után adják át.
– Felvétel idején hat ember ül a stúdióban, a rendező mellett ülő rendezőasszisztens partitúrát nézve diktálja, hogy mi következik, mikor melyik képet vágjuk be. A képmérnök tisztázza a fényben azt, amit az operatőrök odalent nem tudnak megoldani. A nézők sötétet szeretnének, a művészek sem szeretik, ha óriási fényben kell játszaniuk, nekünk viszont itt minél több világosság kellene – világít rá az ellenérdekeltségre a stúdió vezetője.
A pesti Duna-part déli, kevésbé frekventált részén, a tíz évvel előbb elkészült Rákóczi híd mellett épült művészeti központ megnyitása után sokan úgy remélték, új városközpont alakul. A volt ferencvárosi malmok környékén irodaházak, dunai panorámás lakások épültek, a Müpa Budapest kulturális életének meghatározó, kultikus helyszínévé vált. Hiába, a remény egyelőre hiú ábránd maradt. Igaz, tizennégy év egy város történetében szinte észrevehetetlen pillanat.
