„Ezt elbaltázták” – így kommentálta a Greenpeace környezetvédő szervezet, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök képtelen volt meggyőzni az unió „különceit”.
Sokan érzik ebben az országban, hogy nehéz magyarnak lenni, hiszen mind a demokratikus intézményrendszer leépítése, mind a fékek és ellensúlyok szétverése, mind az oktatási-tudományos élet területén elkövetett merényletek elegendő szégyenre adnak okot. Legalább a klímakrízis üzenetét jó volna érteni! A cseh, a lengyel és a magyar tagállam azonban kifarolt a megállapodásból, amire kevesen csettintettek elégedetten a világon, de biztosan köztük volt a saját „fake news”-generátorral rendelkező politikusok koronázatlan királya, Donald J. Trump amerikai milliárdos.
A klímakrízist éppen az USA elnökének sikerült relativizálnia. Januárban egészen elszabadult a humora, és a mínusz 50 fokhoz közeli hidegben a következőt tweetelte: „Mi a fene történik a globális felmelegedéssel? Gyere vissza gyorsan, nagy szükségünk van rád!” A Washington Postnak adott interjújában tovább ment: „Az egyik probléma az, hogy sokan hozzám hasonlóan nagyon magas intelligenciával rendelkeznek, de nem feltétlenül hiszünk el dolgokat.” Szembe ment Trumppal Áder János, aki az említett vitában úgy fogalmazott: nincs jobb- vagy baloldali, kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás. A magyarok is így látják: 83 százalék tartja különösen nagy problémának a klímaváltozást: nincs még egy, amiben ekkora volna az egyetértés.
„Apa, ti meg vagytok őrülve!”
A Köztársasági Elnöki Hivatal Fenntartható Fejlődés Igazgatóságának vezetője, Kőrösi Csaba igazgató egészen más állásponton van. „Nagyobb tudományos konszenzus övezi a klímaváltozás tudományos tényét, mint húsz évvel Magellán utazása után azt a tényt, hogy a Föld gömb alakú. Más kérdés, hogy kinek milyen érdeke van ezt exponálni vagy ezt egyelőre zárójelbe tenni” – nyilatkozta az akkor még létező Echo Tv műsorvezetőjének. Kőrösit – mivel vitán felül elismert szaktekintély, diplomata – szerettük volna megszólaltatni, de más irányú elfoglaltságára hivatkozva a KEH-sajtó elutasította a kérést. Így maradnak a kormányhoz közeli médiumokban tett megszólalásai, és mivel a propaganda általában a Fidesz–KDNP álláspontját próbálja elbábozni, ezért különösen érdekes, amikor valaki kibeszél a kánonból.
Kőrösi Csaba Magyarország ENSZ-nagyköveteként, a 2015-ös párizsi egyezményt tárgyaló testület társelnökeként dolgozott. Ugyanő a Central Parkban 60 ezres tömeg és 200 millió tévénéző előtt, a U2-énekes Bono és a dán koronaherceg között is beszélt egyszer. Fellépését megkönnyezte a 16 éves lánya, aki a párizsi tárgyalások egy kudarcos napja után, amikor úgy nézett ki, meglesznek a fenntartható fejlődési célok, de nem lesz benne a klímaváltozás, azt mondta: „Apa, ti meg vagytok őrülve!” Kőrösi másnap elmesélte ezt a plenáris ülésen, nem sokkal később meglett a megállapodás.
A probléma a politikával van
Kormány közeli körök szerint Orbán Viktor azért döntött végül a klímacél megfúrása mellett, mert pénzt akar kihúzni az unió zsebéből az energetikai infrastruktúra korszerűsítésére. De ez csak a tárgyalás első pozíciója, később engedni fog, mert engednek neki, erre számít a Fidesz-kabinet. Szakértőnk szerint azonban hiba csúszhat a számításba, mert amit megnyer Orbán a klímaforrásokon, azt elveszítheti a demokratikus deficit miatt előálló helyzeten: az kap pénzt az uniótól, aki tiszteli az európaiakat, és nem lopja el a pénzüket.
A klímacél az érintett gazdaságok GDP-jét is visszafoghatja: ez szintén fájna az illiberalizmus üzemanyaga, az állam által osztható pénz miatt növekedésfétisben működő Orbán-kormánynak. Joseph E. Stiglitz közgazdász szerint azonban a Zöld New Deal még dinamikusabbá tenné a gazdaságot, és a világ technológiai és gazdasági szempontból is képes lenne arra, hogy elkerülje a klímakatasztrófát. „A probléma a politikával van”, mondta a Nobel-díjas tudós minap az Indexnek.
Ma a megoldás a „körkörös gazdaság”, vagyis a kitörés az alapanyag-termelés, gyártás, vásárlás, hulladéktermelés linearitásából. „Nincs olyan fizikai törvény, amely szerint a mai anyaghatékonyságot ne lehetne 300 százalékkal megnövelni az iparunkban” – mondta Kőrösi, aki ma a KEH Fenntartható Fejlődés Igazgatóságának (FFI) igazgatója.
Az innovációs és technológiai terület (ITM) felelősétől, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságtól megkérdeztük: mibe kerülne a háztartásoknak, ha a kormány aláírta volna az uniós klímacélt? És miközben a kormány uniós forrásokért küzd az energetikai fejlesztésekhez, nem kockáztatja-e ezeket a forrásokat a klímacélok blokkolásával? Hasonló kérdésekkel fordultunk az agrártárca környezet- és természetvédelmi államtitkárságához, válaszukat – ha érkezik – közöljük.
