A színházak a tao megszűnése óta alakuló helyzetéről sok információ kering, a szimfonikus zenekarok költségvetésének változásáról azonban kevesebbet hallani. A klasszikus zene előadóinak büdzséjében nem volt nagy arányú az előadó-művészeti adókedvezményből származó bevétel, de a bizonytalanság az ő munkájukat is nagyon megnehezíti. Hol a szállítói tartozás kezd felhalmozódni, hol „csak” nehezebb tervezni. Mindeközben a szakma a beígért Nemzeti Komolyzenei Stratégiára vár. És reménykedik, hogy az nem Godot.
- A szimfonikus zenekari tao jelentősége kisebb a színházakénál, amelyek bevételük 20-25 százalékát szerzik a jegyeladásból, a zenekaroknál ez az arány jóval alacsonyabb, a vidéki együtteseknél esetenként csupán egyszámjegyű – mutatja be az alaphelyzetet Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára. - Néhány zenekar azonban tudatosan úgy építette a műsorpolitikáját, hogy nagy közönséget vonzzon, nem csupán klasszikus, hanem populáris, crossover koncerteket is tartva.
A költségvetésben biztosított 37,4 milliárdos többlettámogatás elosztásának még csak az első, az igénybejelentések beadásának szakasza zajlik, hiába van már június. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hónapok óta készíti a Nemzeti Komolyzenei Stratégiát, ennek megléte után következhet a második lépés. - A stratégiához egy szakértői bizottság készített egy anyagot, a kulturális államtitkárság egyelőre egyeztet, és úgy tudom, hogy a célegyenesbe fordult. A készítőkről annyit tudni, hogy a Szimfonikus Zenekari Szövetség vezetői közül többeket bevont a minisztérium – említi Gyimesi László.
Mennyire vesz rész a magánszféra a szponzorálásban? - A 2008 decemberében létrehozott tao előtt felépült már egy klasszikus zenei szponzori piac. Nem akkora, amekkorát mindenki szeretett volna, de működött. A tao sok szempontból volt jó ötlet, de egy dolgot megtanított a cégeknek: elfelejteni a szponzorációt, hiszen sokkal gazdaságosabb megoldás volt a fizetendő társasági adó egy részét egy kulturális intézménynek felajánlani, mint külön pénzt adni. A sportcélú tao ráadásul fennmaradt, azaz a sportszervezeteknek nyújtott támogatással még mindig csökkenthetik adójukat. Nagyon nehéz lesz megtalálni azokat a vállalkozásokat, amelyek a közvetlen üzleti előnyök helyett a presztízst választják majd – utal a nehézségekre Gyimesi László.
TITKOLT TERVEK
A zenekarok kivárnak, a stratégiára és a taokompenzációval kapcsolatos információk megismerése előtt többen nem kívántak reagálni megkeresésünkre. Hárman azonban válaszoltak.
Az Óbudai Danubia zenekar bevételének az elmúlt két évben 15 százaléka volt a tao. - Sosem volt problémánk azzal, hogy a helyi cégektől összeszedjük a taot, a május 31-i adóbevallásig a jelentős részét le is tudtuk hívni, ezért tavaly a a 2018-19-es évad tervezésekor joggal kalkuláltunk vele. Így mi már most is megérezzük a hiányát – válaszolja Ács Péter, a zenekar ügyvezetője. - Egyelőre szállítói tartozások kezdenek felhalmozódni, koncertet vagy vendégművészt még nem kellett lemondanunk. Az igazi probléma azonban nem a hiányzó 15 százalék, elvégre a zeneművészet át tudja hidalni az ilyen gondokat, hanem az, hogy semmit nem tudunk a jövőről – folytatja Ács Péter. - A kormány komolyzenei stratégiát készít, ehhez februárban kértek javaslatokat, amelyeket el is küldtünk. Fekete Péter államtitkár azt ígérte, hogy a koncepció március végéig elkészül, és ennek ismeretében tehetjük majd meg az igénybejelentéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a kormánynál még nem érkezett el március 31., mert a – úgy tudni, egyelőre titkosított - stratégia készítőiről és arról, hogy jelenleg melyik fázisban tart, még semmit nem tudunk. Úgy döntöttünk, hogy beadjuk az igénybejelentést a minisztériumhoz, amely azt formailag és tartalmilag be is fogadta, érdemi választ azonban még kaptunk. Szeptember-októberig tudunk így működni, de nem vihetem mínuszba a zenekart. A közelgő önkormányzati választás sem könnyíti meg a helyzetünket - mondja Ács Péter, az Óbudai Danubia zenekar ügyvezetője.
KÉSÉSBEN
A Budapesti Fesztiválzenekar költségvetésének körülbelül 20 százalékát tette ki a tao-bevétel. A helyzettel kapcsolatban ezt írták: „Sajnos még mindig nem tudjuk, hogy mennyit kapunk a tao-kompenzációra szánt összegből. A 2019-es évre, valamint a 2019–20-as évadra a terveket a minisztériummal egyeztetve úgy készítettük el, hogy az utóbbi három év tao-támogatásának átlagát vettük alapul.
Mivel a nemzetközi zenei életben a megállapodások és szerződések évekre előre köttetnek, ezeken már nem is tudunk változtatni. Feltétlenül szükségünk van tehát arra a minimum 400 millió forintos összegre, amivel kalkuláltunk. Sajnos eddig csak arról kaptunk értesítést, hogy pályázati rendszer lesz, amelyet egyébként helyesnek tartunk és részt is szeretnénk venni benne.
A bizonytalanság azonban nagyon nehéz helyzetbe hozza a zenekart a megváltoztathatatlan tervek és megállapodások miatt. Nagyon nagy szükségünk lenne arra, hogy minél hamarabb eldőljön egyrészt, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar pontosan mennyi tao-kompenzációt kap ebben az évben, illetve hogy ez a támogatás a következő években hogyan biztosítható, hiszen ez az összeg nem csak idén, hanem a következő években is fontos részét képezi a szükséges költségvetésnek.
Az is súlyosan érinti a BFZ-t, hogy ilyen későn kerül sor a döntésre, hiszen az eddigi években a tao-támogatás eloszlott az egész évre. Most viszont úgy tűnik, ha megítélik az összeget, az akkor is igen későn fog eljutni a zenekarhoz."
GYŐZELEM
Az elmúlt két hónapnak egy nyertese már biztosan van. A Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője, Bolyki György április közepén még aggódva beszélt lapunknak arról, hogy az együttes léte forog kockán: „Egyelőre annyit sikerült elérni, hogy az idei évre tervezett 46 millió forintos állami támogatást 70-re emeljék, ez elég arra, hogy ebben a negyedévben kifizessük a zenészek bérét. Ahhoz, hogy a következő, 2019–20-as szezonban a jelenleg tervezett koncertszám mellett továbbra is fizetést tudjunk adni, 300 millió forintra van szükség, és akkor még egyetlen koncertet sem rendeztünk.” Bolyki György, a június 16-án a Hősök terén rendezett Szabadságkoncerten is fellépett együttes vezetője így válaszolt lapunk kérdésére: „Örömmel tudatom Önnel, hogy a kormányzat a Liszt Ferenc Kamarazenekar számára teljesen új támogatási szisztémáról határozott, melynek keretében megoldódnak a zenekar több mint tízéves financiális problémái. Az új támogatási összeg messze több, mint a TAO veszteség.” A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az együttes idén 600 millió, 2020-2022. években 480 millió forintos támogatást kap.
