A Váci utcai Új Városháza dísztermében néha meglepő kijelentések is elhangzottak a nagyra törő tervek és már a megvalósulás fázisában levő projektek bemutatásakor. Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében például azt mondta: „egy város vezetésének a minősége megmutatkozik a fejlődésben, és úgy látjuk, Budapest most jó kezekben van”. A busztender, a 3-as metró, vagy az e-jegyek körüli kudarcokról, botrányokról ezúttal nem esett szó.
"Budapest részesedése az ország építőiparából 28,6 százalékos. A Fővárosi Önkormányzat és társaságai a harmadik legfontosabb megrendelői kört jelentik az építőgazdaságnak. Épp ezért a munkaerőhiány is a fővárosi építkezéseket sújtja leginkább. Helyben már nincs mozgósítható kapacitás, a vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre dolgozni az áttekinthetetlen kerületi előírások és a gyenge helyismeret miatt. A kormány, mint a legnagyobb megrendelő 2018-2023 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez, de az építőipar egy kis időt kér, hogy fel tudja venni az ütemet" – fogalmazott Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes - nem teljesen eredeti gondolatkísérletként - már arról vizionált, hogy Budapest a 15 milliós magyar nemzet fővárosaként is megállja a helyét.. A várospolitikus szerint a főváros két szempontból is jó úton jár: végre van egyértelmű fejlesztési terve – ami majd’ 10 évi regnálás után mindenképpen dicséretes - , és ennek megvalósításához minden eszköz adott. "A Fővárosi Önkormányzatnak jó kapcsolatot kell ápolnia a lakossággal, a kerületekkel, a kormánnyal és a vállalkozókkal is, mert ha ezek a partnerségek jól működnek, akkor a város is jól működik." Sokak szerint a felsoroltak közül egyelőre csak a kormánnyal ápolt jó kapcsolat tűnik valósnak. A Római parti gát, vagy a Red Bull műrepülőverseny példája nem feltétlenül a lakossággal ápolt jó viszonyról árulkodik.
Bagdy konkrét projektek közül szólt két új Duna-híd építéséről, a HÉV- és metróberuházásokról, az intermodális csomópontok és a városi terek fejlesztéséről, a Déli Városkapu projektről, valamint a TÉR_KÖZ program keretében a kisebb közterületek felújításáról, illetve az energiahatékonyságot javító, a környezetterhelést csökkentő beruházásokról. Bagdy abban is reménykedett, hogy az 2018-2023-as időszak végére Budapestet szeretnék Európa három sportfővárosa között tudni.
A konferencián elhangzott, hogy jól halad az Orbán Viktor kötélbarátjaként is emlegetett Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó Market Zrt. fővállalkozásában épülő Fővárosi Állat és Növénykert Pannon Park 5 hektáros területén emelkedő 1,7 hektáros biodóm tető alá hozása. A 44 milliárd forintosra tervezett építmény fedett területének acélváza már áll. A létesítményt a tervek szerint 2021-ben adják át a látogatóknak.
A konferencián szó esett az Etele tér és az Őrmezői lakótelep közötti területen épülő Dél-Budai Városközpontról is. A Futureal csoport beruházásában 1 millió négyzetméter építhető be, amelyből az irodai alapterület elérhetné a 186 ezer négyzetmétert. Ide épülhetne akár toronyház is. A projekt a 4-es metró, a Kelenföldi pályaudvar és az 1-es villamos, valamint több autóbuszjárat végállomásánál valósul meg. A közlekedési csomópont is indokolná ezt a beépítést, ráadásul a Váci útra már ki lehetne tenni a „Megtelt” táblát.. Az úgynevezett intermodális közlekedési csomópontnál épül irodaház, bevásárlóközpont. A beruházók szerint az egykori 107-es végállomását parkosítani kellene, viszont az állítólag egyszer majd arrafelé felépülő szuperkórháznak jobb helyet is találhattak volna a döntéshozók. Az elképzelések szerint megoldható lenne a gyalogos és a közúti, vasúti, illetve kötöttpályás közlekedés szintbeli szétválasztása is.
