Mesés összeg, akár 6500 milliárd forint is juthat a főváros közlekedésfejlesztésére 2030-ig. A Fővárosi Közgyűlés által májusban elfogadott csomagban 41 nagy ívű elképzelés szerepel, de érdekes módon nincs köztük a Nyugati téri (és a Keleti pályaudvarnál lévő Rottenbiller utcai) felüljárók elbontása. Ezekről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) döntött szintén a múlt hónapban.
Az 1981-ben átadott Nyugati téri felüljáró elbontása többször szóba került, de elvetették, mert a szakemberek szerint csak drága aluljáróval lehetne elkerülni a várható torlódást. Aztán mégis találtak egy tervet, amely szerint a szintbeli kereszteződés megoldható. A fővárosi mérnöki tervező cég, a FŐMTERV javaslatát a közfejlesztési tanács elfogadta, a Fővárosi Közgyűlés azonban még nem tárgyalta. (Mivel ezek részletei nem ismertek, a felüljáró nélküli Nyugati tér elképzeléséhez egyelőre nincs más kapaszkodó, mint Dohány Máté másfél éve készült látványvideója. Vagy az 1970-es évek főváros képei a Marx-térről).
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, a városfejlesztési közlekedési és környezetvédelmi bizottság tagja szerint a felüljáró lebontási tervének annyi az előzménye, hogy Orbán Viktor arra autózott, és a kommunizmust juttatta az eszébe.
– „Erre persze Tarlós rögtön rácsatlakozott. Egy politikai hóbortból mára kormányzati szándék körvonalazódik, és akkor is elbontják, ha súlyos problémákat okoznak vele a közlekedésben” – fogalmazott a frakcióvezető. Úgy véli, hoztak ugyan olyan modellszámításokat, miszerint semmi gond nem lesz, de szerinte ez nyilvánvaló hazugság, hiszen ha a két felüljárósávot megszüntetik, akkor kevesebb autót tud átereszteni a csomópont. Mivel az autók száma e közben nem csökken, hanem növekszik, nehéz elhinni, hogy nem romlik a helyzet a Nyugati téren, ahol ma is gyakoriak a dugók – érvel a politikus.
Megkérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt, milyen megnyugtató válaszokat tartalmaznak a tervek arra vonatkozóan, hogy a még több dugó és a vele járó levegőszennyezés elkerülhető lesz. A hivatal türelmet kért, mondván, a közgyűlés nem tárgyalta az ügyet.
– „Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa egyfajta szépségflastrom, és inkább a kormányzati kommunikációt segíti, semhogy a város valódi érdekeit segítő testület volna – mondta Horváth Csaba hozzátéve, a kormánynak aligha vannak valódi fejlesztési szándékai Budapest valóban égető feladataival, a közlekedéssel, az infrastruktúra vagy intézmény-fejlesztésekkel kapcsolatban. A sportcélú beruházások, a Városliget szétverése és a Budai Várra költött százmilliárdok más képet mutattak a kormányzati szándékról és stílusról.
A probléma gyökere szerinte az, hogy a közfejlesztési tanács nem feltétlenül a főpolgármester által javasolt menetrendben és előkészítettségben találkozhat a budapesti elképzelésekkel, hanem egy kormánytag bevisz egy javaslatot Orbán Nyugati téri meglátásáról például, majd keresnek hozzá szakértőt, aki alátámasztja ezt. „Tarlós politikai értelemben túl sokszor hivatkozik arra, miért nem tud lépni, budapesti érdekeket képviselni. Neki a város 2030-ig szóló közlekedésfejlesztési tervéből akcióterveket kiemelve, megvalósíthatósággal alátámasztva kellene készülnie a tanács ülésére, és meggyőzni a tagokat, köztük a kormányt arról, milyen ütemezésben, mire adjon forrásokat. Nem adományról van szó, hanem a fővárosiak naponta befizetett 20 milliárd forintjáról, és arról, hogy mennyi pénzt tudunk visszakapni ahhoz, hogy a város is fejlődhessen, ne csak a Budai Vár.”
Emlékeztetett a politikus arra: évekig ment a vita arról, ki fizesse azt a mintegy 7 milliárd forintot, ami arra kellett, hogy a budai Váralagút és a Lánchíd felújítása egy időben történhessen meg. Végül a kormány elszánta magát, és odaadta a budapestieknek – a saját pénzüket. „El lehet képzelni, hogy ha hétmilliárdon másfél évig ment a huzavona, akkor ezermilliárdból mikor lesz bármi. Az ezermilliárdról még annyit, hogy a budapestiek 50 nap alatt fizetnek ennyi adót. A főpolgármestert kiskorúsította, a fővárosiakat fejőstehénnek nézi a kormány, amely a hasznát szedi csak, de nem foglalkozik a jóllétével, miközben Tarlós megpróbálja eljátszani, hogy minden rendben van.”
Nemrég az ATV forgatott riport a Nyugati téren, ahol egy szakértő azt mondta, napi 50 ezer autó jár Budapest egyik legforgalmasabb pontján, egy másik pedig a felüljáró megszüntetése esetén még nagyobb levegőszennyezettséget valószínűsített.
Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport munkatársa lapunknak azt mondta: önmagában a felüljáró elbontása miatt nem aggódik, a közlekedők mindig megtalálják a számukra megfelelő utat. Arra is számos példa van, hogy egy útépítés növeli, az utak megszüntetése csökkenti a forgalmat. A levegő szennyezettségével azonban elégedetlenek, pedig a javaslataik évek óta a döntéshozók asztalán vannak. A tömegközlekedést sokkal vonzóbbá kellene tenni, s ehhez egy kevésbé katasztrofális állapotú autóbuszparkra lenne szükség, amint a használat- és szennyezésarányos úthasználati díjat – közkeletű nevén a dugódíjat – is be kellene vezetni a munkacsoport szerint. Az alacsony kibocsátású övezetek létrehozását szintén sürgeti a civil szervezet.
