„Üteg, figyelem! Figyelem! Össztűz! Tűz!” - harsant a parancs, mire a felsorakoztatott magyar D-20-as tarackágyúk fülsüketítő dördüléssel és lángnyelvekkel okádták a tüzet. Az összeszokott kezek pillanatok alatt újratöltöttek, hogy egy második sorozattal „fűtsenek be” az amúgy is rekkenő hőségben. A távolban egy sűrű erdő húzódott a horizonton, teljesen kitakarva a célt. Mintha csak a lövések visszhangját vernék, a robbanások jó öt másodperccel később morajlottak fel mélyen. Aztán csönd. Csak az üres hüvelyeket húzták arrébb, majd a kezelőszemélyzet várta készen az újabb parancsot. A tüzér a távolból pusztít, olykor nem is láthatja, hogy több kilométerről eltalálta-e a célpontot.
A D-20-asok ezúttal csak rozsdás roncsokra lőttek – a „Breakthrough 2019” (Áttörés 2019) elnevezésű magyar-amerikai hadgyakorlaton mutatták meg magukat szerdán. A vontatott tarackágyúk kipróbált darabok, a szovjet technikát még a II. világháború után, az '50-es években fejlesztették ki. Mára ennyi maradt a magyar tüzérségből. Hozzájuk csatlakozott az új évezred amerikai tüzérsége, a például már az Iszlám Állam ellen Irakban is bizonyító M777A2-es. Az álcák alatt jól elbújtatott amerikai ütegek talán kevésbé hangosan, ám legalább olyan hatékonyan csipkézték ki a Bakony lejtőit. A 155 milliméteres ágyúk gyorsan pergő tüze után óriási por- és füstfelhők jelezték a becsapódások helyét, a magyar és amerikai katonák közös megelégedésére.
A fél évszázados korkülönbség ellenére az elavult szovjet és modern amerikai technika szépen muzsikált együtt. A hadgyakorlat egyik legfőbb célja éppen az volt, hogy az amerikaiak által biztosított eszközökkel a magyar honvédek is belekóstolhassanak a korszerű tüzérség működésébe. Az eltérés nem is feltétlenül a lőtávolságban, a gyorsaságban, vagy a tűzerőben rejlik. A D-20-asok például 17 kilométerre még ellőnek, de az M777-esek sem hordanak sokkal messzebbre. Ugyancsak vontatni kell mindkettőt, igaz, az amerikai ütegeket már páncélozott fülkéjű járművekkel hozták, ami életet menthet, ha például aknára futnak.
A legfőbb mégis inkább a pontosság. Ebben pedig kiemelkedik az úgynevezett digitális tűzvezető rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a tűzparancsokat akár több kilométeres távolságból, egy laptopról is kiadhassák. Ez lényegében a tüzérség „szeme”. Ugyan maguk a tüzérek gyakran nem is látják, mire lőnek, de azért ez korántsem azt jelenti, hogy vaktában lövöldöznek. A digitális tűzvezetővel még a hőmérsékletet, a szélirányt és számos egyéb tényezőt is figyelembe véve, matematika módszerekkel számítva megfigyelőpontokról nagy precizitással és hatékonysággal irányíthatják a csapást. Volt alkalom gyakorolni: Sándor Zsolt dandártábornok elmondása szerint a nap folyamán 42 tűzfeladatot hajtottak végre és 380 gránátot lőttek ki.
Kell is a tapasztalat, hiszen efféle rendszerek használatában a magyar katonák még gyakorlatlanok, viszont hamarosan nagy szükségük lesz rá. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében ugyanis a Magyar Honvédség a legkorszerűbb német harci eszközökkel váltja fel a régi szovjet technikát: 44 új Leopard 2A7+ harckocsit, és 24 Panzerhaubitze 2000-es (Pzh2000) önjáró löveget vásárol. Megérkezésükig még évek lehetnek hátra, ám megfelelő használatukban a mostani gyakorlatok is sokat segíthetnek.
A május 30. és június 20. között több lépcsőben zajló Breakthrough 2019. egyébként csak egyike a számos hazánkat is érintő hadgyakorlatnak. A katonás nevű Európában Állomásozó Amerikai Szárazföldi Haderő Parancsnokság (USAREUR) szervezésében nálunk és a környező országokban is több hasonló műveletet hajtanak végre. Ezeken a legfontosabb feladat a résztvevő alakulatok együttműködésének javítása, a képességek fejlesztése – és persze az amerikai jelenlét demonstrálása, a régió stabilitásának erősítése. Az amerikai kezdeményezésű hadgyakorlatokon kívül Magyarország idén nyáron még a Saber Guardian nevű NATO-hadgyakorlatnak is otthont ad.
Magyarországon tehát gyakori vendégek lesznek az amerikai katonák, miközben a Parlamentben csütörtökön vitáznak az Egyesült Államok fegyveres erőinek magyarországi állomásozásának engedélyezéséről. A védelmi együttműködési megállapodásról korábban viták voltak Washington és Budapest között, mert a magyar kormány aggódott önrendelkezésünk miatt. A megállapodás tervezete szerint ugyanis az Egyesült Államok a magyar szuverenitás tiszteletben tartásával, de szabadon, a magyar Országgyűlés szavazata nélkül mozgathatná csapatait Magyarországon. A másik vitás pont szerint a bűncselekményt elkövető amerikai katonákkal szemben – kivéve bizonyos kisebb súlyú eseteket – az amerikai jog szerint kellene eljárni, azaz nem a magyar rendőrségre tartoznának.
