;

álhír;médiafogyasztás;olvasók;

- Nem hisznek a magyarok a médiának

Világszerte nő a bizalmatlanság a sajtóban keringő hírekkel kapcsolatban, a magyarok pedig a leggyanakvóbbak közé tartoznak egy friss felmérés szerint.

Egyre óvatosabbá válik a világ, már ami a médiafogyasztást illeti – talán ez a legnagyobb konklúziója a Reuters 8. éves Digital News Reportjának, amely a médiához való hozzáállást vizsgálja a világban.  

Megszűrt tartalom, kétkedő fogyasztók

Az mfor.hu által szemlézett jelentés külön is foglalkozik a hazai médiapiaci helyzettel, többek közt a megrendült bizalommal, valamint az állami nyomással a médiapiacon. A készítők kiemelték, hogy Magyarországon folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen, a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és az állami hirdetések elosztásával még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot. A lakosság jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk.

A felmérés szerint az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média iránti bizalom (28 százalék), ennél is alacsonyabb (20 százalék) azok száma, akik szerint a média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket.

Mint írják, a megkérdezettek szerint az RTL Klub a leghitelesebbnek, a TV2 a legkevésbé hitelesnek tartott hírforrás. A hírfogyasztók 37 százaléka oszt meg híreket, 23 százalékuk kommentál is, viszont mindössze 7 százalék fizet online tartalomért.

Hódít a podcast, és aggódunk az álhírek miatt

A 75 ezer ember megkérdezésével, 38 országban végzett felmérés alapján az látszik, hogy a médiafogyasztási szokások elsősorban a fiatalabb, magasabb iskolázottsággal rendelkezők körében változtak meg.

Egy példa erre, hogy a felmérésben résztvevők több mint egyharmada hallgatott az elmúlt egy hónapban legalább egy podcastot, sőt 15 százalék kifejezetten hírekkel, politikával foglalkozó hanganyagot. Angliában a hallgatók több mint háromnegyede 35 év alatti volt, míg az idősebbekre alig jellemző ez a fajta hírfogyasztás.

A megkérdezettek egyre fontosabbnak tartják azt, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és mindemellett egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy álhírek és féligazságok terjednek, 55 százalékuk nevezte ezt jelentős problémának. A megkérdezettek negyede egyre inkább olyan hírforrásokból tájékozódik, amiket „megbízhatónak” tartott, és 24 százalék pedig abbahagyta a „kétes hírű” médiumok olvasását. (Fontos megjegyezni, hogy a jelentés készítői a „megbízható” és „kétes hírű” kifejezések értelmezését a válaszolókra bízták, így ezek szubjektív vélemények.)

Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol előfordult mostanában, hogy álhírekkel próbálták manipulálni a szavazókat, például Brazíliában és Tajvanon, ott sokkal figyelmesebbé váltak az olvasók, és több mint harmaduk már nem oszt meg akármilyen híreket anélkül, hogy leellenőrizné azok eredetét.

 

Ingyen szeretünk tájékozódni

A felmérésből az is kiderül, hogy magyarok elenyésző része fizet csak hírtartalomért, és világszinten is hasonló tendencia látszik – alig sikerült növekednie az előfizetők számát tekintve az ilyen formátummal dolgozó lapoknak. Leginkább a skandináv országokban tűnnek vevőnek erre az emberek (Norvégiában 34, Svédországban 27 százalék ad erre ki pénzt), de például Amerikában 2017 után ismételten stagnált az előfizetések aránya.  

Színészek, zenészek tömege kéri, hogy vonják vissza az érdemi pártbeszéd nélkül benyújtott, megélhetésüket is fenyegető törvénymódosítást.