A műanyag főként a csapvíz és a palackozott víz fogyasztásával jut a szervezetbe, de a szinte láthatatlan polimerek megtalálhatók a kagylófélékben, a sörben és a vízben.
A kutatók következtetéseiket 52 korábbi tanulmány összegzése alapján vonták le, és először becsülték meg az ember által elfogyasztott műanyag súlyát, ami évente szerintük 250 grammra rúghat. Egy átlagos ember 1769 műanyagrészecskét fogyaszthat el hetente csupán vízfogyasztás által.
A kutatók az európai vízminták 72,2 százalékában találtak mikroműanyagot, literenként 3,8 részecskét. Az Egyesült Államokban jóval szennyezettebb a víz, a vízminták 94,4 százalékában mutattak ki mikroműanyagot, literenként 9,6 részecskét. A Greenpeace szakértője ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a vizekben lévő antibiotikum akkor is veszélyes, ha a koncentrációja nem éri el a határértéket, mert az is hozzájárul a szuperbaktériumok kialakulásához.
Kanadai kutatók által a múlt héten közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy évente fejenként legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan és hasonló mennyiséget lélegeznek be.
„Ha nem akarjuk, hogy bekerüljön a szervezetünkbe, fel kell tartóztatnunk azt a több millió műanyagot, amely évente a természetbe kerül” – tette hozzá.
Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, az óceánokban egy köbtonna műanyag fog jutni minden három köbtonna halra 2025-re az Ellen MacArthur Alapítvány által közzétett The New Plastics Economy (Az új műanyag gazdaság) című jelentés szerint.
„Bár a saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban – tengeri és édesvízi állatok akadnak bele vagy fogyasztják el akár a nagyobb darabokat is, valamint elárasztják az élőhelyeiket –, azt eddig nem tudtuk, hogy az emberekre hogyan hat a természetbe jutó műanyag” – írta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője közleményében. Az elemzés - amelynek alapjául több mint 50 különböző tanulmány szolgált – fontos lépés lehet annak megértésében, hogy a szervezetbe kerülve milyen hatásai lehetnek.
A mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival már számos kutatás foglalkozik, de ha nem akarunk műanyagot fogyasztani, meg kell állítani azt a több millió tonnányi műanyagáradatot, ami minden évben a természetbe kerül. Ebben pedig mindenkinek felelőssége van: a kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek is – írták.
