Az írásból az is kiderül, hogy Tóvízi Attila a feladatát az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyetteseként látja el. (Elődje, Cserháti Péter miniszteri biztosként irányította a területet.) Tóvízi Attila úgy fogalmazott: az Egészséges Budapest Program az ország történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja. Javában zajlanak a fejlesztések. „Most következik az a fázis, amely gyakorlatiasabb, gyorsabb, hatékonyabb megvalósítást és új menedzsmentszemléletet kíván. A legkiválóbb orvos szakemberek dolgoztak eddig is a programban, a munkájukra ezután is számítunk” – mondta a lapnak Tóvízi Attila.
Beszámolt arról is, hogy három centrumkórház tervpályázatának kihirdetésére már a múlt év végén megtörtént. A negyedik, az Észak-Közép-budai Centrumkórház esetében pedig zajlik az intenzív tervezés. A főváros egyéb kórházainak modernizálása is elkezdődött. Az interjúból kiderül az is, hogy az országos intézeteknek, amelyekre Kásler Miklós miniszter az öt nagy népegészségügyi programját építette, azoknak is meghatározó szerepük marad. Így egyebek mellett a fővárosi ellátórendszer megújítására tervezett forrásokból ezekben az intézményekben is lesz informatikai és eszközfejlesztés. Közölte azt is, hogy a programmal kapcsolatban eddig összesen mintegy 205 milliárd forintról – főként hazai és emellett uniós pénzről – született döntés.
Tóvízi Attila szerint a fővárosi intézményrendszerben megkezdett beruházások 2026-a fejeződhet be, az ellátórendszer átalakítása az erőforrások átcsoportosításával is jár, ez jelent majd megoldást a finanszírozási problémákra is.
Mint arról korábban beszámoltunk, idén áprilisban Kásler Miklós már nem hosszabbította meg Cserháti Péter, az EBP miniszteri biztosának mandátumát. Ő volt az a szakember, aki a programot szakmailag kidolgozta, előkészítette. A budapesti ellátórendszer megújításával kapcsolatos feladatok akkor kezdtek osztódni, amikor először 2017-ben Balog Zoltán, az akkori miniszter váratlanul Bedros J. Róbertet, a Szent Imre kórház főigazgatóját bízta meg az újonnan épülő budai centrum kórházzal kapcsolatos feladatokkal. Bedros miniszterelnöki biztosi megbízatása mellé kapott a kormánytól az új centrum kórház beruházási feladatainak gördülékenyebbé tételéhez egy állami tulajdonú zárt körű részvénytársaságot 720 millió forintos induló tőkével. A másik nagy centrummal, a Honvéd Kórházzal kapcsolatos fejlesztések eleve a honvédelmi tárcához tartoznak, ott is működik a beruházáshoz egy projektcég. E két nagy projekt leválasztása után Cserháti Péternek az Egészséges Budapest Programból a Dél-Pesti Centrum kórház kialakítása, és a főváros egyéb egészségügyi intézményeinek megújításával kapcsolatos teendők maradtak. Ám itt nem nagyon siettek a projektcég megalakításával. Majd idén március elsején az állam százszázalékos tulajdonában lévő Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaságból, ami nem egyéb mint a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, egy új céget hoztak létre, az Urbs Pro Patiente Kft.-t. Ez utóbbi – a tervek szerint - mint az EBP projektcége működött volna. A társaság egyik ügyvezetőjeként április kilencedikén Cserháti Pétert is bejegyezték. Két hét múlva pedig már ismert tény volt, hogy Cserháti miniszteri biztosi kinevezését nem hosszabbítja meg a miniszter és a „projektcég” ügyvezetői teendői alól is felmentették. Cserháti Péter feladatkörét pedig Kásler Miklós Tóvízi Attila, 39 éves villamosmérnökre bízta, aki már januárban kapott egy olyan miniszteri biztosi megbízást, hogy koordinálja a Kásler tárcájához tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények beruházásait, felügyelje a közbeszerzéseiket.
Úgy tudjuk, Cserháti Péter programból való távozása után, a kormányzat elvetette azt a javaslatot, hogy az Urbs Pro Patiente Kft. az EBP projektcégévé váljon. Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalkozó volt, egyebek mellett egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxus autókölcsönzőt működtetett.
