szerzői jog;

- Tovább csonkítaná a hazai előadóművészek jogait a kormány

Előzetes egyeztetések vagy arra utaló jelek nélkül jelent meg a szerzői jogot érintő törvényjavaslat a nemrégiben benyújtott médiaszolgáltatásokra vonatkozó csomag keretében.

A Semjén Zsolt által felterjesztett javaslat első pontja a hazai televíziós vagy rádiós – saját gyártású vagy a szervezet által megrendelt – műsorok ismétlési jogának megszüntetését helyezi középpontjába. - Az elmúlt huszonöt évben e kérdést már a törvény szabályozta, de azt megelőzően is volt az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnek (EJI) megállapodása a Magyar Televízióval – nyilatkozta lapunk megkeresésére az egyesület elnöke, Gyimesi László. Hangsúlyozva az eddigiekben harmonikus együttműködés zajlott az MTVA (hazánkban elsősorban őket érinti az ismétlési jogra vonatkozó gyakorlat, mivel a kereskedelmi szolgáltatók ritkán ismétlik saját gyártású műsoraikat, ha van nekik) és a jogvédő iroda között, ezért meglehetősen váratlanul érte őket is a törvényjavaslat híre, amelyről csak annak benyújtása után értesültek.

Az ismétlési jog jelentősége kapcsán Gyimesi László kiemelte, az mindkét fél számára rendkívül hasznos: a felhasználó – a televízió vagy rádió – is biztonságban van jogi szempontból, és nem kell a művészekkel egyenként egyeztetnie, korlátozás nélkül ismételhet. Valamint mivel a jog egy transzparens díjközleménnyel is jár, így a művészek is tisztában vannak azzal, hogy milyen bevételre számíthatnak. - A jelenlegi törvényjavaslat azért is érthetetlen, mert a szóban forgó összeg nem olyan nagymértékű, ha az MTVA teljes, nyolcvanmilliárdos költségvetésére tekintünk: az elmúlt évben százötvenmillió forintos jogdíj kötelezettsége volt az intézménynek. Ez közel ötezer műsornak, kétszáztizennyolcezer percnyi ismétlésnek felelt meg, így az egy percre jutó jogdíj mértéke a 700 forintot sem érte el. Összehasonlításképpen: egy negyven perces műsor ismétlésének a teljes jogdíja 27800 forint – ismertette Gyimesi László.

Ha a televízió új műsort készítene ugyanerre az időre – amelyről biztosan tudja, hogy sikeres lesz, hiszen azért ismétli meg az adott felvételt mert a közönség kedveli –, azt lehetetlen lenne ilyen nézettségi adatokkal ennyire kevés pénzből elérni. - Meggyőződésünk szerint a jelenlegi korrekt összeg a felhasználói oldalról, ezt az is visszaigazolja, hogy évek óta semmilyen problémánk nem adódott – számolt be róla a szakember. - Ugyanakkor a törvénymódosításban szereplő szabadság, amelyre hivatkoznak, meglehetősen vitatható, mivel se a műsorkészítő, se a művész oldaláról nem jelent igazi alkupozíciót, egy új műsor elkészítésénél aligha lehet kiszámítani mennyire lesz sikeres, fennáll-e az ismétlés lehetősége – jegyezte meg Gyimesi, majd hozzátette: ki gondolta volna például a nyolcvanas években, hogy harminc évvel később minden évben meg lehet ismételni a Szomszédokat?

A mai előadóművészek nincsenek igazán alkupozícióban, nem készül túl sok új műsor. Ebben a pillanatban kizárólag a Magyar Televízió ismétel saját gyártású műsorokat, a két nagy kereskedelmi televízió esetében ez nem jellemző. Így a művészek teljesen kényszerpályán vannak, amikor produkcióra kérik fel őket, néhány kivételtől eltekintve – mutatott rá a szakember. Gyimesi ugyanakkor kihangsúlyozta, ezek a jogdíjak, tekintettel arra, hogy magyar műsorkészítőkről van szó, kizárólag a hazai előadóművészeket érintik. Nem az történik, mint a zenei jogdíjak esetében. Ez a törvénymódosítás kilencvenkilenc százalékban a magyar alkotóktól vonná el a pénzt.

Gyimesi László hivatalos levélben kereste meg az előterjesztőket, amelyben neheztelését fejezi ki az eljárással kapcsolatban, és az előadóművészek érdekében kéri a törvényjavaslat visszavonását.