Az alvás mélysége az éjszaka folyamán változik, a különböző stádiumok – mélyülő, majd felületesebbé váló periódusok, illetve az úgynevezett REM alvás (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) - meghatározott sorrendben követik egymást. Ezek elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is - mondta dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa, neurológus.
Alvás közben eltérő módon reagálunk a külső vagy a szervezetből érkező ingerekre. Ilyenkor a légzésszabályozás is lassabban tud reagálni a változásokra, például a savas gyomortartalom visszaáramlására, amelyet a „sok, vagy a feljön a savam” megfogalmazásokkal írnak le a betegek. Az ettől - reflexszerűen - bekövetkező köhögést úgynevezett mikroébredések, azaz rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálattal regisztrálható ébredések előzik meg. Ha a savas visszaáramlás és köhögés gyakori, az sok mikroébredéshez vezet, ami gátolja a megfelelő mennyiségű mélyalvást, ez pedig napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet.
Az alvás alatti légzéskimaradás és savas visszaáramlás között egyértelmű összefüggés mutatható ki. Az alvási apnoe során a negatív mellkasi nyomás elősegíti, hogy a gyomortartalom pulzálva visszajusson a nyelőcsőbe. Ha ez hosszú időn keresztül előfordul, kialakul a reflux. Az éjszakai tünetekhez később sokféle nappali probléma is társulhat, például gyomorégés, puffadás, köhögés, rekedtség vagy asztmás panaszok. Előfordul, hogy szívtáji, úgynevezett anginás panaszok hátterében is ez a betegség áll – mondta a szomnológus főorvos, neurológus
