A döntés alighanem szorosan összefügg a Fidesz Európai Néppárti tagságával. Gulyás Gergely a nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire hivatkozott a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget. Amíg ezek a viták megnyugtatóan nem zárhatók le, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amiről indítványt nyújtottak be a Háznak. A köztársasági elnököt pedig arra kérték, ne jelöljön elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság, a közigazgatási bírósági rendszer tervezett legfőbb szerve élére.
Áder Jánosnak a törvény szerint legkésőbb május 31-ig, azaz máig meg kellett volna megtennie személyi javaslatát az elnöki posztra, s a parlamentnek június 15-ig meg kellett volna választania az államfő által jelölt személyt. Arról, hogy miért pont az EP-választások után néhány nappal döntöttek a halasztásról, Gulyás azt mondta: a bevándorlást ellenző országoknak el kell szenvedniük a jogállamisággal kapcsolatos állandó aggályokat, s a kormány el akarta kerülni, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt Lengyelországhoz hasonlóan kötelezettségszegési eljárás indítsanak az ország ellen. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a lépésnek nincs jelentősége a Fidesz Európai Néppárti (EPP) tagsága szempontjából.
Pedig a valódi indokokat valahol itt kell keresni. A Fidesz EP-listavezetője, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki saját gyermekeként tekint a közigazgatási bírósági rendszerre, például maga kérte a Velencei Bizottság (VB) vizsgálatát. Úgy tűnik azonban, hiába mentek elébe a VB kritikáinak és módosították a törvényt, az uniós aggodalmakat nem sikerült eloszlatni. Az ügy a Fidesz néppárti tagságának kontextusába is bekerült, Trócsányi nem sokkal a Fidesz tagságának felfüggesztése előtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban magyarázkodott a közigazgatási bíróságok miatt. A Fidesz EP-listavezetője, a leendő magyar uniós biztos, aki a legfőbb összekötővé lépett elő az utóbbi hetekben a Fidesz és az EPP vezetése között, a jelek szerint nem tudta meggyőzni uniós partnereit a közigazgatási bíróságok ügyében, így a kormány inkább a meghátrálás mellett döntött.
Fleck Zoltán egyértelműen politikai okokat lát a meghátrálás mögött. "Most nem hazudtak, valóban a nemzetközi bírálatok hatására vonták vissza a törvényt" – mondta lapunknak az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti tanszékének vezetője, hozzátéve: ahogy az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetésének, úgy a mostani elhalasztásának sem voltak szakmai indokai. Fleck épp a Fidesz néppárti tagságát, illetve Trócsányi uniós biztosi posztját említette a halasztás valószínű indokaként. A Trócsányihoz köthető közigazgatási bíróságok miatt akár a miniszter uniós biztosi posztja is veszélybe kerülhetett, bár Fleck szerint Trócsányi sok egyéb bűnt is elkövetett a jogállam lebontása során. A Néppárt kapcsán azt mondta, "remélem nem nyalják be a halasztást." A Fidesz most egyetlen törvényben sűrítené össze a bűneit, amit látványos elhalaszt, miközben a közigazgatási bíráskodás bevezetése csupán egyetlen elem a jogállam, a jog uralmának leépítésében. Úgy vélte, a Néppárt az elmúlt egy-két évben már rájött, hogyan működik a Fidesz, találgatni azonban nem akart arról, hogy a kormánypárt néppárti tagságát a visszavonás hogyan érinti. Kérdésünkre, hogy a törvényt miként érinti a néppárti tagság, azt felelte: az autoriter rendszerek teljesen kiszámíthatatlanok. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvény jó néhány rendelkezését már végrehajtották – például az eddigi közigazgatási bíráknak már nyilatkozniuk kellett, hol folytatnák munkájukat –, amivel káoszt teremtettek a bíróságokon.
Az új közigazgatási bírósági rendszer 2020. január 1-től indult volna, ennek érdekében a parlament tavaly decemberben két sarkalatos törvényt is elfogadott, de már nyáron módosította az Alaptörvényt is a bevezetés érdekében. A Fidesz "házi bíróságaként" is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelték volna át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági, választási ügyektől egészen az adatkérési- és sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakadt, hogy az új bírósági rendszer igazgatási feladatait a mindenkori igazságügyi miniszter látná el, ő döntene a bírói pályázatokról, de a költségvetési ügyekről is. Súlyos bírálat érte a rendszert amiatt is, hogy bár az összes mai közigazgatási bírót átvennék az új rendszerbe, a közigazgatási bírák egy részét az államigazgatásból toboroznák, ahol a fő szempont nem a bírói függetlenség, hanem a kormány iránti lojalitás. A Velencei Bizottság mellett már a törvény elfogadásakor bírálta a rendszert az Európa Tanács, amely közelmúltbeli jelentésében is aggályait hangoztatta, de az alaptörvény-módosítást már a Sargentini-jelentés is megemlíti. Kifogásait hangoztatta Diego García-Sayán, az ENSZ bírók és jogászok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja is.
