Félpályás útlezárással tiltakozik kedden a Suzuki esztergomi gyáránál a Vasas Szakszervezeti Szövetség, mert úgy vélik, a cég semmibe veszi a magyar munkavállalók jogait. A múlt héten ugyanis nem engedték be az érdekvédőket az autógyárba, ahol ottani tagjaikkal szerettek volna találkozni. Holott a Munka törvénykönyve szerint, ha csupán egyetlen szakszervezeti tag is van egy cégnél, akkor oda a szakszervezeti vezetők bemehetnek. A Suzukinál pedig a február elején megalakult szakszervezetnek már mintegy 300 tagja van. A többség ugyan a retorzióktól tartva egyénileg fizeti a tagdíjat, de vannak, akik a vállalattól kérték annak levonását, a cég így nem állíthatja, hogy nem tud a szakszervezet létezéséről – mondja László Zoltán, a Vasas alelnöke.
Márpedig a Suzuki vezetősége éppen ezt teszi. A Vasassal csak postai úton hajlandóak kommunikálni, ennek során is olyan, egyébként nyilvános okiratokat kérnek, mint a szakszervezeti szövetség alapszabálya, vagy az esztergomi tagszervezet alakuló jegyzőkönyve. Eközben a szakszervezet helyi vezetőjének választott dolgozójukat elbocsátották.
Lapunk érdeklődésére a Magyar Suzuki Zrt. úgy fogalmazott: „írásbeli párbeszédet” folytatnak. Szerintük a szakszervezet mind a mai napig nem igazolta hivatalosan, hogy rendelkezik tagsággal a vállalaton belül. Ha ezt hitelt érdemlően megteszik, és ezt követően kezdeményeznek találkozót, akkor fogadják majd őket – közölték. Azt is jelezték ugyanakkor: a vezetőség meggyőződése, hogy a menedzsment és a dolgozók közötti párbeszéd fenntartására a vállalatnál 25 éve működő üzemi tanács a megfelelő fórum.
Csakhogy egy üzemi tanács jogosítványai korántsem azonosak egy szakszervezetével. Előbbivel ellentétben a szakszervezet bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről is, sikertelen tárgyalások esetén pedig akár sztrájkot is szervezhet.
Márpedig ezek egyre fontosabb kérdések a hazai gyárakban. Tavaly év végén hatalmas tiltakozások közepette verte át a Fidesz a parlamenten az évi 400 óra túlórát lehetővé tévő rabszolgatörvényt, miközben a munkavédelmi vagy a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását egyre kevésbé ellenőrzik a hatóságok. A hazai mintegy 1,4 millió vállalkozás egy százaléka kerül csak be a munkaügyi hatóság látóterébe, amely a 4,5 millió munkavállaló közül mindössze 73 ezret ellenőrzött tavaly. Még így is a korábbinál háromszor több túlóráztatással kapcsolatos visszaélésre derült fény - jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén. Éppen itt történik a legtöbb súlyos munkahelyi baleset is. A gyakran végzetes következményekkel járó tragédiák száma tavaly már 23 ezer fölé emelkedett, a súlyos csonkulásos balesetek száma megduplázódott, 80-an meghaltak. Ezek oka a szakszervezetek szerint a legtöbb esetben az, hogy a végkimerülésig hajtják a dolgozókat.
A gyárakban eközben egyre nagyobb létszámban jelennek meg a jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, és ezért sokkal több mindenre rávehető ukrán, szerb, indiai vagy mongol vendégmunkások, de érkeznek a vietnamiak is. Mint megírtuk: tavaly már 61 ezer külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt, miközben 2017-ben még csupán 24 500. A kormány pedig szélesre tárta előttük a kapukat: eddig 450 millió forintért hirdették a lehetőséget az EU-n kívüli országokban, a munkavállalási engedély nélkül a régióból (Ukrajnából, Szerbiából) betölthető szakmák, munkakörök számát pedig 119-re emelték. A tavalyi 55 ezerről pedig idén 57 ezerre növelték a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját. a vendégmunkások pedig jönnek is, elszállásolásukra egyre több munkásszálló épül vagy alakul át motelből, panzióból.
A gyakran munkaerőközvetítő cégek által toborzott vendégmunkások azonban nem ismerik a magyar munkavállalói jogokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, nem tiltakoznak a jogsértések ellen – mondja László Zoltán. Korábban a munkaerőhiányt igyekeztek a cégek a vendégmunkásokkal pótolni, ám az autóipart érő megingások, a megrendelések visszaesése miatt most már egyre kevésbé erről van szó. Számos autóipari üzemben hirdettek létszámstopot és nem pótolják a kilépő dolgozókat sem. Több esetben pedig már a magyar dolgozókat cserélik le az „olcsóbb” külföldiekre. Pedig valójában nem is olcsóbbak, hiszen számukra szállást is fizetnek. Viszont a vendégmunkások nem tiltakoznak a túlóráztatás ellen. Ha pedig nagyobb arányú létszámleépítésre lenne szükség, annak menetéről a vendégmunkások esetében nem is kellene egyeztetni, elég csupán a kölcsönző cégnek jelezni, hogy nem tartanak igényt rájuk többet. Ráadásul végkielégítést sem kellene fizetni – magyarázza a szakszervezeti vezető.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is, aki kampánykörútja során számos üzem és gyár dolgozóival beszélgetett. Hangsúlyozta: nem a vendégmunkásokkal van a probléma, hiszen az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad munkavállalás. Az olcsó, EU-n kívüli munkavállalók fokozódó jelenléte a magyar munkaerőpiacon azonban letöri a béreket. A munkaadók is egyre inkább azt látják, feléjük nem kell például a munkaidőre vonatkozó szabályokat betartani. Ugyanazért a pénzért a vendégmunkások többet hajlandóak dolgozni, könnyebben be lehet osztani őket napi 10-12 órás műszakokra. A magyar dolgozókat ezért gyakran fenyegetik azzal: ha nem jönnek be túlórázni, lecserélik őket mongol, szerb vagy ukrán vendégmunkásokra. Komjáthi Imre szerint ezért is fontos, hogy erős szakszervezetek legyenek a munkahelyeken. A szocialista politikus a tagságot minden dolgozó számára automatikussá tenné – hogy melyikbe lép be, azt a munkavállaló dönthetné el -, a tagdíjat pedig az államnak kellene fizetnie. Így a szakszervezeteknek lenne forrásuk többek között a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére is.
