Az élet egyik nagy kérdése, hogy mire van szükségük az embereknek. Persze, sok mindenre. De egy dologban közös nevezőre jutott napjaink egyik legtermékenyebb és legjobb írója, valamint egy olyan televíziós szakember, akinek jelentős szerepe van abban, hogy mivel töltjük estéinket a képernyő előtt. Érdemes mindkettejüket idézni.
Egyikük azt mondta: „Az emberek ki vannak éhezve a nevetésre, szeretnek felülemelkedni a sorsukon”. Aztán, kicsit később még ezt is: „Nevessünk már egy kicsit magunkon, különben végleg meggárgyulunk!”. A másik kicsit vulgárisabban fogalmazott, de lényegében ugyanoda jutott: „Nagy tanulság, hogy a magyar emberek röhögni akarnak. Este leülnek, megnézik, röhögnek, jó kedvük lesz. Olyan szomorú ez az ország, ránk fér egy kis röhögés”.
Ne áruljunk zsákbamacskát. Az író, aki legújabb könyve – humoros írásainak gyűjteményének – megjelenése alkalmából interjút adott a HVG-nek: Spiró György. Őt jól ismerjük, nem is vele akarunk foglalkozni, hanem a másik nyilatkozóval. Akit Hámori Barbarának hívnak, öt éve egy tévés programokat előállító cég egyik tulajdonosa és vezetője, s mint ilyen, megtestesítője a XXI. századi, teljesen új, a fejlett Nyugat - s Amerika - nyomdokaiba lépett hazai műsorgyártásnak. Egészen leegyszerűsítve azt mondhatnánk: ő a fő-etető. Előbb megeteti termékeivel a csatornákat, majd – ha ez sikerül – megeteti a nézőket is. És félreértés ne legyen: ezen nem gúnyolódunk, nem is elítélően említjük.
Hámori Barbara még alig múlt 40 éves és lényegében már mindent elért. Ebben nyilván segítette, hogy tanulmányai egy részét Amerikában végezhette, hiszen szülei neves agykutató professzorok. Széchenyi-díjas édesapja, Hámori József másfél évig miniszter volt az első Orbán-kormányban és sokáig a MTA alelnöke. Barbara a bölcsészkaron végzett 23 éve, s – életrajza szerint - rövid ideig lapunk belpolitikai rovatában is dolgozott. De inkább tévés munkahelyei érdemelnek említést: előbb az RTL Klub Fókusz című műsoránál volt szerkesztő-riporter, majd a köztévénél műsorvezető, aztán a TV2 következett, pontosabban az Interaktív, a tévé házi gyártócége, ahol a Big Brother és a Claudia show főszerkesztője volt. 2003-tól a Viasat3 programigazgatója, majd a Telekom TV üzletágvezetője. Kapitány Iván rendezővel (Üvegtigris 3) és nejével, Kapitány-Diószegi Judittal 2014-ben indították el ContentLab nevű vállalkozásukat.
Ők gyártották – többek között – a TV2-nek a Korhatáros szerelem című sorozatot, az RTL-nek pedig az immár harmadik évadát élő Mi kis falunk című mozit. Egyik legnagyobb sikerük pedig a Drága örökösök, amelynek első ciklusa – 81 rész után - éppen most fejeződött be és megérdemelten sikeres volt. Valószínűleg azért is, mert a cég nem megrendelésre dolgozik, hanem maga fejleszti a produkciót. Tehát egy ötlettel – és a belőle készített – próbamunkával keresik meg a csatornákat és ha ezt megveszik, akkor a tévék egy kész terméket kapnak tőlük. Együttműködnek ugyan a megrendelővel, de lényegében szabad kezet is kapnak, s a jelek szerint meg is éri bízni bennük.
És nem csupán ez az újdonság a sorozatok készítésekor. Új foglalkozásokkal is meg kell ismerkednünk. Mindenekelőtt a showrunner fogalmával, amit már a múlt héten is említettünk. Ő a produkció lelke. Az egészet összefogja, átlátja, író is, színészeket is válogat, a gyártásban is részes, de beleszól a rendezésbe és a vágásba is. Hámori Barbara egy interjúban erről azt mondta, „hatalmas felelősség, de nekem ez a kiteljesedés, úgy érzem, itt tudom kiélni és kamatoztatni az összes eddig tudásom és tapasztalatom”. Természetesen maga is rájött, hogy egyedül nem csinálhat mindig mindent. Egy másik beszélgetésben elárulta, a jövőben egy picit függetlenítené magát, mert nem jut elég ideje a többi fejlesztéssel foglalkozni. Épp ezért a ContentLab tehetségeket is támogat és tervezik showrunnerek képzését is.
Hasonlóképpen fontos egy-egy sorozatnál a storyliner, vagyis az az ember, aki átlátja az összes eddigi, valamint a tervezett következő részeket is. Gondoljuk el, például az immár 9300 folytatáson túl lévő Barátok közt esetében ez mennyire fontos, hiszen nem ismétlődhetnek történetek és az alapszereplők nem változhatnak homlokegyenest az ellenkezőjére, mint ahogy megismertük őket. Ezen kívül még fontos szerepük van a dialógusíróknak, akik a szereplők szájába adják a karakterüknek megfelelő mondatokat, hiszen az egyes részek lényegében párbeszédekből állnak.
Hámori Barbara azt is elárulta, hogy a Drága örökösök esetében alapszabály volt: minden részben egyenlő – egyharmados - arányban kellett lennie humornak, intrikának és romantikának. Feltehetően ettől érezhette úgy a néző, hogy valóban fordulatos és jól követhető, ugyanakkor mindig érdekfeszítő történetet kap. Az pedig csak hab a tortán, hogy ehhez a sorozathoz külön felépítettek egy kis falut Budapest közelében, ami sokat segített a munkában. Ráadásul mindig két csapat forgatott egyszerre, ami azt jelentette, hogy a szokottnál gyorsabban tudták elkészíteni a felvételeket.
Mindebből a néző csak annyit érzékelt, hogy kapott egy szerethető és nézhető filmet. Ily módon az etetés sikerrel járt (különös tekintettel a sok és végeérhetetlen reklám-blokkra). De a fő-etető végül is büszke lehet: így mindenki jól járt.
