Politikai programbeszédet mondott a bírók előtt Kövér László házelnök a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián szerdán, a jelenlévő, többségében kúriai bírák tehát ennek megfelelően politikai eligazítást kaptak az Országgyűlés fideszes elnökétől. Így értékelte az egyik jelenlévő bíró a konferencián elhangzott, igen élénk visszhangot kiváltó házelnöki beszédet, hozzátéve: Kövér szavai a legsötétebb évtizedeket idézték fel benne és jó néhány bírótársában. A beszéd az európai jogelvektől való elfordulást jelzi, s az elfordulás iránya egyértelműen retrográd, hiszen Kövér a bírók függetlenségét kérdőjelezte meg – tette hozzá.
A névtelenséget kérő bíró szerint amikor a házelnök azt mondja, hogy „nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró”, akkor éppen a jog uralmát kérdőjelezi meg. Hova vezetne ennek az ellenkezője, tehát ha egy bíró jogerős ítéletét meg lehetne változtatni? – tette fel kérdést informátorunk, aki nem lepődött meg Kövér beszédén. Azt egy évek óta tartó folyamat részének tartja, amely az igazságszolgáltatás kormány által való befolyásolására, uralására irányul: „Itt nem a cigaretta-árusítás korlátozásáról, vagy a vasárnapi vásárlás tilalmáról van szó, hanem a demokratikus jogállam, a joguralom működéséről. Mi jöhet még ezután?”
Informátorunk felidézte, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy hónapja Kaposvárott a Kövéréhez hasonló „jogelméleti” beszédet tartott. A Jogi Beszélgetések című szakmai fórumon – mint arról lapunk is beszámolt – Handó egyebek között (lásd keretes írásunk) azt mondta: a bíróságok nem működhetnek a végrehajtó és a törvénykező hatalmi ágakkal szemben. Hamis elképzelésnek nevezte, hogy a harmadik hatalmi ágnak, azaz a bíróságoknak szembe kell helyezkedniük az állammal, pedig az OBH-elnök szerint ezt sokan megkísérlik. A jog uralma az állam felett – ami például az Egyesült Államokban, ahol az egyén mindenekelőtt való, létező gyakorlat – szerinte nem jó út: a bíróságok számára népszerű, de nem járható út.
A lapunknak nyilatkozó bíró szerint a Kövéréhez megszólalásig hasonló Handó-beszéd egyértelműen arra utal, hogy az OBH-elnök és a kormányzat között összjáték van, s a házelnök és Handó egy újabb bírósági átalakítást készít elő. Lapunk kérdésere, hogy ennek az átalakításnak mi lehet a tartalma, azt mondta, a bírók informálisan már korábban értesültek arról, hogy a szaktárcánál dolgoznak a két kétharmados bírósági törvényen, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló jogszabályon. Ezek tartalmáról azonban nem tudott semmit, azt azonban megjegyezte, hogy Handó, aki a szerdai fórumon is felszólalt, egyértelműen politikussá vált, annak ellenére, hogy bíróként próbálja eladni magát.
Az OBH elnöke egyébként a fórumon felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar jogállamiság ezeréves, a Szent Korona pedig megtestesíti a magyar államiságot. Kövér is kitért beszédében a Szent Koronára, amikor "önkritikusan" azt mondta: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. "Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket" – mondta a házelnök. Ennek kapcsán informátorunk azt mondta: az önkritika jogos, hiszen az Alaptörvényből a kormánypártok száműzték a köztársaságot, márpedig a bíróságok addig a „Magyar Köztársaság nevében” hirdették ki ítéleteiket. Ma a bíróságok „senki és semmi nevében” nem hirdetik ki ítéleteiket – tette hozzá.
Egy lapunknak nyilatkozó másik gyakorló bíró gyakorlatilag ugyanazt a következtetést vonta le Kövér beszédéből, mint bírótársa. Ő is Handó kaposvári beszédére utalt, amely mintegy előkészítette Kövér mostani szózatát. A fővárosi bíró, aki nem volt jelen a rendezvényen, úgy fogalmazott, egy központi narratívát követ mindkét beszéd, s mindkettő csöpögtet némi információt a várható bírósági átalakításokból. Úgy vélte, a központi narratíva akár arra is szolgálhat, hogy előkészítse a bíróságok igazgatásának minisztériumok alá rendezését, ahogyan az az új közigazgatási bíróságok esetében történt. Handó még kitölti ciklusát az OBH élén, majd ezután a kormányzat megszünteti az elvileg a bírói autonómiát szolgáló OBH-t, amivel teljessé válik a bíróságok miniszteri igazgatása. „Semmi jóra nem számítok, csinovnyikok leszünk, az államot, pontosabban a a kormányt kiszolgáló hivatalnokok” – mondta hozzátéve, már ma is ebbe az irányba mutat minden.
Hajmeresztőnek nevezte, hogy Kövér szerint a jognak is az államot kell szolgálnia, nem pedig fordítva, ahogyan az egy jogállamban szokás. Szerinte az említett központi narratíva a bírósági rendszer más elemeire is kiterjed, példaként azt idézte fel, hogy az OBH mesterségesen szítja az ellentéteket a vidéki és a fővárosi bírók és bíróságok között, aminek ma már látható következményei is vannak. Így például vidéki bírák olyan közleményeket adnak ki, amelyben már most a fővárosi bírákat teszik felelőssé a jövőre elmaradó béremelés miatt, miközben még egyáltalán nem tudni, lesz-e és mekkora mértékű béremelés a bíróságoknál. Hasonló mesterséges szított konfliktust lát abban, hogy az utóbbi időben Handó a Magyar Bírói Egyesületet támadja. Mint mondta, az OBH elnöke azzal indokolta, hogy az 1300 fős bírói egyesületet meg kellene szüntetni, hogy ő – Handó – már minden követelésüket teljesítette.
Kövér egyébként arról is beszélt, hogy (...) ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat". "Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?"
(...) Miért tekintjük önálló hatalmi ágnak a bíróságot, nem pedig csupán a végrehajtó hatalom egy leágazásának? Ami bizonyos, hogy a bíróságot nem az teszi önálló, elkülönült hatalmi ággá, hogy a másik két klasszikus hatalmi ág ellenében működik. A fékek és ellensúlyok rendszere ugyanis nem három, egymással háborúban álló fél pillanatnyi fegyverszünetét jelenti. Az állam ideális állapotában e három (fő)szereplő együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak vagy ha úgy tetszik,„Jó Államnak”hívunk. (...)
Éppen ezért hamis és téves minden olyan megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani. Ezen elméletek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat a kormányzattal, a törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg. E nézet szerint az ítélkező fórumok, így a szupranacionális bírói testületek, az alkotmánybíróságok, de még a hagyományos bíróságok is a másik két hatalmi ággal szemben állva találhatják meg társadalmi szerepüket. Úgy válhatnak ugyanis a társadalmi fejlődés legitim alakítóivá, ha a közérdekkel szemben mindenkor az egyéni szabadságjogok védelmezőjeként lépnek fel - vagyis megvédik a polgárt az államtól.
(...) ennek a gondolkodásmódnak a gyökerei az angolszász, azon belül is elsősorban az amerikai jogfilozófiában gyökereznek. (...) Az ebből fakadó rule of law eszme valójában a jog uralmát jelenti az állam uralma helyett. Ezért is sántít, ha ezt a kifejezést jobb híján jogállamiságnak fordítjuk, mert valójában mást takar. A rule of law eszme ugyanis az államot korlátozza, hogy az egyén vele születettként vélelmezett szabadságjogait ne vonhassa el. (...) Az európai jogállam-koncepció ugyanis inkább a német eredetű Rechtstaat megközelítést alkalmazza, amelynek lényege az államot és a polgárt egyaránt jogosító és kötelező szabályozottság. Ez biztosítja ugyanis az állam „üzemszerű” működését, hogy az eleget tehessen a polgárokkal szembeni kötelezettségeinek.
