Egzotikus pihenés és kikapcsolódás Kubában, majd hetekig tartó betegség itthon. Nyaralása után pár nappal vörös, viszkető kiütések jelentek meg egy fiatal nő testén. Az orvosnak nem volt nehéz felállítani a diagnózist: bárányhimlő. Az esetről egy olvasónk mesélt, mint mondja, ismerősének legalább két hétbe telt legyőzni a fertőzést, mivel az a felnőttek esetében sokkal erősebb tüneteket produkál, súlyosabb lefolyású, mint a gyerekeknél. Sőt, a szövődmények is gyakoribbak. Ráadásul nem kapott semmiféle krémet vagy rázókeveréket a kiütésekre, a viszketés enyhítésére ma ugyanis már nem ajánlott rázókeveréket használni. Helyette a mentolos hintőport javasolják az orvosok, de azt is csak vékony rétegben.
A bárányhimlő gyakori megbetegedés, Magyarországon évente 35-40 ezer embert érint, közülük 200-400-an kórházi kezelésre is szorulnak, 100-150-en pedig maradandó egészségkárosodást is szenvednek a szövődmények miatt. Veszélyben pedig, ahogy az példánkból is látszik, nem csak a gyerekek vannak, bár tény, hogy többségében őket érinti. Azonban a várandós nőknél is igen nagy kockázata van a fertőzésnek. A leggyakoribb szövődmény a bőr, illetve a lágy részek bakteriális fertőzése, amely akár véráramfertőzéshez is vezethet, ezenkívül neurológiai elváltozásokat, ritkábban agyvelőgyulladást is okozhat.
Sok felnőtt nem tudja biztosan, hogy valójában volt-e már bárányhimlős, ezért esetükben érdemes elgondolkodni az oltáson. A vírus nagyon könnyen elkapható ugyanis, a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, bár főleg belégzés útján terjed. Már az is elég, ha 20–30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel. A védettséghez két oltásra van szükség, ezek ára 20 ezer forint körül mozog. Jó hír viszont a kisbabás családoknak, hogy szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás. (Korábban úgy volt, hogy ez már idén január 1-jétől így lesz, de jobb később, mint soha.) Akad azonban több probléma a kormány által beharangozott változással.
„Egyáltalán nem volt szakmai egyeztetés a témában, és az az oltási rend, amit a kormány meghatározott, nem egyezik semmiféle szakmai sztenderddel – mondja a Visszhangnak Pölöskey Péter házi gyermekorvos. – A hazai gyermekgyógyászok a hírcsatornákon keresztül értesültek a bejelentésről, és a tervezett 13 és 16 hónapos beadási időpontról is. A védőoltást 1 és 2 éves kor között ajánlott beadni, de a leggyakrabban 15–18 hónapos korban szokták megkapni a babák. Olyan gyakorlat, hogy ennyire korán (13 hónap) kapná meg egy baba, nincs” – teszi hozzá. A döntéshozók szerinte azt sem vették figyelembe, hogy az oltásokat együtt szokták beadni a házi gyermekorvosok. 15 hónapos korban az MMR- (mumpsz, kanyaró, rubeola) oltással együtt adható a bárányhimlő elleni vakcina is. (Az Egyesült Államokban például ez már egy oltóanyagban található.)
„Manapság egyszerre több oltást kaphat a gyermek, mert ez neki is jobb, és ezek a vakcinák nem terhelik túl a szervezetet. Ezt lassan a szülők is elfogadják, és már nem rettegnek a vélt mellékhatásoktól. A mostani intézkedéssel ezt a nehezen elért változást vágja keresztbe a kormány. Átgondolatlan volt az egész bejelentés, és még azt sem tudni, hogy az a gyermek, aki az első oltást már megkapta, ingyenesen kapja-e majd a második vakcinát is” – mondja Pölöskey doktor. Nagyobb gyerekeknek egyébként bármikor beadható a bárányhimlő elleni vakcina, persze a lázas állapot kizáró ok. Esetükben azonban valószínűleg már nem ingyenes az oltás. Bár ez a kérdés sem tisztázott teljesen.
Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk: vannak olyan gyerekek, akik több mint 15 éve, az oltás bevezetésekor csak egy vakcinát kaptak a bárányhimlő ellen, mert akkor a hivatalos álláspont az volt, hogy az is elég a védettséghez. Esetükben előfordulhatott, hogy megfertőződtek, bár az oltásnak hála, jóval enyhébb tüneteket produkáltak, mintha egyáltalán nem lettek volna védettek. Ha azonban azóta sem betegedtek meg, érdemes lehet újra oltatni.
Kopogtat a kanyaró
Az egyre terjedő oltásellenesség és a vakcinahiány világméretű problémákat okoz olyan betegségek esetében is, amik évtizedekig nem fordultak elő. Hiába mentik meg évente 2,5 millió ember életét a védőoltások, nagyon sokan most sem hajlandók beoltatni gyermeküket. A WHO szerint például tavaly világszerte 307 ezer kanyarós esetet jelentettek az előző évi 137 ezer után, ebben pedig jelentős szerepe van az oltásellenességnek.
A betegség miatt nemrég látogatási tilalmat rendeltek el a szombathelyi Markusovszky Kórház infektológiai osztályán. Káldy Zoltán, a kórház orvosigazgatója akkor annyit közölt: egy Kazahsztánban dolgozó férfit vettek fel március 30-án a kórházba. Nála a vizsgálatok igazolták is a kanyarót. A beteget – aki később gyógyultan távozott – elkülönítve kezelték, és mindenkit beoltottak, aki az ellátásakor érintkezésbe kerülhetett vele. Az óvintézkedések azonban nem voltak elegendők, egy betegszállító szintén megfertőződött kanyaróval.
A járványveszély elhárítása érdekében összesen 67 embernek adtak védőoltást.
A félelem jogos, hiszen a szomszédunkban is tombol a járvány. Romániában és Ukrajnában is komoly veszélyt jelent a betegség, Ukrajnában idén már 14-en bele is haltak. Tavaly is itt volt a legrosszabb a helyzet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mutatója alapján akkor 16-an haltak meg a járványban, miközben Európában összesen 72-en. A Kárpátinfo.net szerint Ukrajnában az év eleje óta több mint 39 ezer ember fertőződött meg kanyaróval, közülük 21 ezer fölött volt a gyerekeket érintő esetek száma. Az országban nagyon magas az oltásellenesek száma, ez is kedvez a fertőzés terjedésének. A WHO adatai szerint a beoltott, egy év alatti csecsemők aránya 97 százalékról 2010-re 56 százalékra esett. A vakcinahiány miatt 2016-ra még rosszabbá vált a helyzet, akkor már csak a gyerekek 31 százaléka kapta meg a második dózist. Ez a világ legalacsonyabb oltási mutatói között van.
A szomszédos országokban terjedő járvány miatt a kanyaróval fertőzött betegek Magyarországra is behozhatják a kórt, és sajnos vannak, akiknek gyengébb a védettségük a betegséggel szemben. 1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, mert úgy gondolták, az is elég. Később kiderült, szinte minden ilyen esetben szükség van második injekcióra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Tavaly több tízezer, a határ menti megyékben dolgozó egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és akiknél nem volt megfelelő a védettség, azok térítésmentesen megkapták az egyébként 10 ezer forintba kerülő ismétlő oltást.
„Akik csak egy vakcinát kaptak, eddig azért nem voltak veszélyben, mert nem jelent meg a betegség az országban. Azonban most, hogy újra terjed a világban, érdemes újra oltatni a felnőtt korosztály azon részét, akik találkozhatnak a betegséggel” – erősíti meg Póta György. Az ismétlő oltásról természetesen minden esetben a háziorvossal érdemes konzultálni.
A szakembertől megtudtuk azt is: a kisgyerekek esetében előfordulhat, hogy megkapták ugyan az oltást, de a saját immunrendszerük miatt nem fejlődött ki a teljes védettség, így enyhe megbetegedésre képesek. Ha azonban magas az átoltottság, vagyis a környezetükben mindenki védett, akkor nem tudnak megbetegedni, hiszen nincs kitől elkapni a vírust. Ez az úgynevezett nyájimmunitás. Ennek csökkenése már őket is veszélybe sodorhatja még akkor is, ha kaptak oltást.
Válsághelyzet New Yorkban
Két hete egészségügyi szükségállapotot rendeltek el New Yorkban a kanyaró miatt. Sőt Brooklyn egyes részein büntetés terhe mellett kötelezővé tették a védőoltást. A rendelkezés az MTI szerint elsősorban Brooklyn ortodox zsidók lakta negyedét érinti, tavaly ősz óta ugyanis e negyedben nőtt meg ugrásszerűen a kanyarós megbetegedések száma. A városi önkormányzat adatai szerint azokban a negyedekben, ahol most elrendelték a kötelező oltásokat, csaknem 1800 gyerek nincs beoltva.
A héten már az Egyesült Államok 22 tagállamában diagnosztizáltak kanyarós megbetegedéseket, az amerikai járványügyi hivatal szerint 2000 óta – amikor megszűntnek nyilvánították a betegséget – nem diagnosztizáltak ennyi megbetegedést. A fertőzés terjedését az erősödő oltásellenes mozgalom segíti, idén már 695 embert kezelnek a fertőzéssel, a legtöbb megbetegedést az északnyugati Washington államban és New Yorkban regisztrálták. A betegség azonban máshol is komoly gondot okoz. A WHO szerint 2019 elején növekvőben volt a halálesetek és a megbetegedések száma Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban, Belgiumban, Bulgáriában és Írországban. Hazánkban egyelőre jó az átoltottság, a betegség megelőzésére ugyanis kötelező a védőoltás: a kanyaró-mumps-rubeola vakcinát – ahogy fentebb említettük – a gyermekek először 15 hónaposan, majd az általános iskola VI. osztályában újra megkapják.
A vírus azonban komoly veszélyt jelent az alultáplált gyerekekre, illetve azokra a babákra, akik még túl fiatalok az oltáshoz. Magyarországon 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak, és körülbelül 40 lehet a nem jelentett esetek száma. Előtte Póta György szerint körülbelül 25 évig nem volt fertőzés. De most Erdélyből, Szerbiából és Ukrajnából könnyen behurcolják.
„A csepeli praxisomban legalább 10-15 olyan család van, akik áttelepültek és évente több alkalommal is látogatják a rokonokat, esetükben valós veszély, hogy Kárpátalján vagy Erdélyben találkoznak a fertőzéssel. Ezért is lényeges az oltás, vannak gyerekek, akiket épp az ilyen utazások miatt oltunk” – mondja a házi gyermekorvos, aki kitért arra is: a mostani kárpátaljai, erdélyi vírus, ami főleg az oltások elmaradása miatt terjed, valószínűleg erősebb annál, mint ami a ’60-as években fertőzött. A mostani járvány ugyanis jóval több halálos áldozatot követelt, mint az évtizedekkel korábbi változat. „Régen egy osztály egy hét alatt letudta a kanyarót. Manapság ez már nem egy könnyen átvészelhető betegség” – teszi hozzá.
Hogy lehet, ha nem lehet?
Azt, hogy a fegyelmezett vakcinázás nem csupán az adott betegségek, járványok elkerülése miatt rendkívül fontos, hanem azért is, mert védik az árnyékoltottságban – valami miatt nem oltható gyerekek, felnőttek – lévőket is, már sokszor megírtuk. Az olthatóság két alapvető ellenjavallata – lázas vagy immunhiányos állapot, immunhiánnyal járó tartós betegség – mellett számtalan olyan tényező adódhat, amely legalábbis felveti a kérdést: oltsunk vagy ne oltsunk, s ha ne oltsunk, akkor mégis hogyan oltsunk? Ilyen például egy-egy oltóanyaggal szembeni súlyos korábbi szövődmény, idegrendszeri betegségek vagy az oltóanyaggal, esetleg egyes komponenseivel kapcsolatos túlérzékenység – a WHO oltási ellenjavallati listája alapján már egy kiterjedt duzzanat és bőrpír is annak számít!
Bori például a kombinált oltásokban lévő vivőanyagok fémtartalmára adott már 2 hónaposan allergiás reakciót: ízületei begyulladtak, izmai megfeszültek, s mivel minden mozdulat fájdalmat okozott neki, két napra szinte lebénult. „Igen ritka esetekben előfordulhat, hogy az oltóanyag vivőanyagába úgynevezett immunológiai adjuvánsként (olyan anyag, amit azért tesznek a védőoltásba, hogy az immunválasz létrejöttét elősegítse) belekerülő fémszármazékok, például alumíniumsók, allergiás jellegű reakciót váltanak ki – meséli dr. Danos György gyermekorvos. – Ilyenkor mérlegelni kell, hogy mivel ártunk inkább. Nem mindenki tudja, de megalapozott orvosi szakvélemény mellett van mód alternatív védőoltásterv-készítésre. Ennek elbírálását, az előzetes vizsgálatok és orvosi szakvélemények beadása mellett, a Szent László Kórház Klinikai Védőoltás Szaktanácsadásán kell kérni.” Ilyenkor nem mindig az adott oltás kihagyása a megoldás, előfordulhat, hogy csupán oltóanyagcserére van szükség, melyet egyes esetekben külföldről kell rendelni, olykor több tízezer forintért, magánfinanszírozásban, lévén, a tb csak adott, itthon forgalmazott oltóanyagok beadását támogatja. - Csejtei Orsolya
