A statisztika szerint februárban 48 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése 39, az egyéb építményeké 65 százalékkal emelkedett. Az előző havihoz mérten csaknem 7 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés. A januári 29 százalékos emelkedéssel együtt az év első két hónapjában 39 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, a magasépítés kibocsátása 34, a mélyépítésé 50 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Elemzők már az ágazat 20-30 százalékos éves átlagos bővülését vizionálják.
A meglepetésszám alapvetően a tavaly februári alacsonyabb bázisnak tulajdonítható. A múlt évben is „dübörgött" az építőipar (22 százalékos volt a bővülés), különösen a mélyépítési ágazat, elsősorban az uniós források gyorsított fölhasználásának köszönhetően. A továbbiakban is az ágazat növekedésére számítanak az elemzők, amit a rendelésállomány alakulása is alátámaszt. Az ágazat teljesítménye a múlt évben elérte a 3347 milliárd forintot.
Ebben az évben 15 százalékos teljesítménybővülést várunk – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A legnagyobb mértékben a lakásépítés bővülhet, s a szakszövetség elnöke szerint a 40 ezer épülő ingatlanból várhatóan nagyjából 22 ezerbe költözhetnek be a lakók. A jelentős infrastrukturális építkezések, főleg az uniós támogatással készülő beruházások 2021-ig még lendületben tarthatják az ágazatot.
Az ágazati szakemberek, vállalkozók azonban már most azt vizsgálják, hogy 2022-től milyen közép és hosszú távú programokkal lehetne egyensúlyban és növekedési pályán tartani a hazai építőipart. Bármilyen jól is mutatnak ugyanis az évi a 29-30 százalékos teljesítmény bővülések, az elfogadható szint az Európában átlagosan 15 százalék körül van – tolmácsolta a szakma véleményét Koji László. Jó lenne elkerülni, hogy egy esetleg ismét évekig tartó visszaesés kövesse a fellendülést - tette hozzá.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy káros a túlzott hullámzás az építőipar teljesítményében is. A 2008-as válságot követően a 2013-as mélypontig az ágazat teljesítménye a válság előttinek az egyharmadára zuhant, s rengeteg jó szakember vagy pályát módosított, vagy elhagyta az országot. Mára ugyan elérték a válság előtti 330 ezres létszámot, ám ennek összetétele, a sok képzetlen munkavállaló és a jó szakemberek égető hiánya egyre súlyosabb gondot okoz a vállalkozásoknak. A béremelési hullám elérte az ágazatot is, és ma már egy jó mérnök nettó 400-450 ezer, egy képzett szakmunkás 300 ezer forintos fizetést is kaphat, ami már legalább közelít a nyugat-európai bérekhez. A szakemberek szerint annyit már elértek, hogy lassult az elvándorlás.
Mivel rövid távon nem lehet azzal számolni, hogy a feladatok ellátáshoz elegendő jól képzett szakmunkás lesz, ezért elengedhetetlenek az olyan beruházások, amelyek kevesebb élőmunkát igényelnek. A német építőipar tavaly kevesebb emberrel is növelni tudta a teljesítményét a gépesítés, a korszerű technológiák alkalmazásával. Az építőanyag iparnak sokkal inkább előregyártott anyagokkal, termékekkel, szerelvényekkel kell piacra lépniük. Ehhez persze az építőipari cégeknél magasabb szakmai tudással rendelkező munkaerőre lesz szükségük, de kevesebb emberrel, rövidebb idő alatt beépíthetik ezeket az elemeket.
Az elmúlt másfél évtizedben hatékonyság-, illetve kapacitásnövelő támogatásokat nemigen kapott az ágazat. Tavaly a kormány 16 milliárd forintos pályázatot hirdetett kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, amit le is kötöttek az érintettek. Erre az évre és 2020-ra további 6-6 milliárd forintot ígért a kormány. A szakma szeretné elérni, hogy ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, az idei pályázati pénzt duplázzák meg a döntéshozók.
Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, mára olyan szakmai műhelyek épültek ki, amelyek érdemesek arra, hogy hosszú távon is legyen munkájuk. Egyebek mellett késlekedés nélkül indítani kellene például egy vízgazdálkodási, vízkészleteket tároló építési programot, beleértve a lakosság ivóvíz, illetve a mezőgazdasági, öntözési projekteket is. Emellett jótékony hatása lenne a hazai építőiparra egy olyan beruházási programnak is, amely a vasúti hálózat korszerűsítésével lehetővé tenné egy olyan vasúti pályarendszer kiépítését, amelyen óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedő vonatokkal érhetnék el az utasok legalább a megyeszékhelyeket. Jelentős feladatot jelentene az elektromos rendszerek táj-, természet- és városképvédelmi okokból is óriási előrelépést jelentő föld alá helyezésével. Nagyon fontos lenne egy komplex lakásgazdálkodási program kidolgozása is, amelyben a lakásfelújítások ugyanolyan megítélés alá esnének, mint a lakásépítés - említette Koji László. Mindezeket a programokat az ÉVOSZ elnöke szerint legkésőbb 2020 végéig létesítmény, illetve kiviteli tervekig lebontva el kellene készíteni.
