Az ország energiafogyasztása évről évre nő, így még a 2020-ra vállalt uniós célokat sem teljesítjük – idézi a Levegő Munkacsoport az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT) az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (CAN) tegnapi elemzését. Bár a kormány meghatározó szerepet szán a napenergiának, tervezetéből mégsem derül ki, miként kezeli majd a hálózat - az igénykövetésre alkalmatlan atomenergia mellett - az időjárásfüggő termelést.
Magyarországnak 2005-höz képest 2030-ig összesen 7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgázok kibocsátását a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás terén. Ám még ezt a nem túl vérmes célkitűzést sem lesz könnyű elérni: a jelenlegi folyamatok ugyanis mindössze 1,6 százalékos csökkenést vetítenek előre. Azt vállaltuk, hogy 2030-ban az összes fogyasztás legalább ötöde származik megújulókból, miközben a közös uniós cél 40 százalék. A jelenlegi hazai arány a - megkérdőjelezhető – statisztikák szerint 14,2 százalék, ami évek óta csökken. Ráadásul a célokhoz szükséges (fa- és más növényi alapú) biomassza sem áll rendelkezésre.
Még jelentős változtatások, kiegészítések szükségesek a magyar NEKT-hez - idézik Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport (a CAN tagja) éghajlatvédelmi projektvezetőjét. Remélik, a kormány a civil szervezetek javaslatait beépíti a végleges változatba. Ebben a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is szívesen segít. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat nemrég megjelentetett elemzésében ugyanakkor a hazai viszonyokat elemezve hiányolta a civil szervezetek hozzászólási lehetőségeit. Igaz, a Levegő Munkacsoport márciusi konferenciáján az illetékes innovációs és technológiai tárca illetékesei a civilekkel szorosabb együttműködést ígértek.
