A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter a Népszava kérdésére válaszolva elismerte, hogy még nem írták alá a megállapodást a Porgy és Bess amerikai jogtulajdonosával, noha hetek óta próbálják, és hat előadást már meghirdettek. A tárgyalások zajlanak, az Operaház vezetése bízik a megegyezésben. Lapunk felkereste a darab jogait kezelő New York-i Tams-Witmark ügynökséget, kérdéseinkre ők is azt felelték, hogy jelenleg tárgyalásokat folytatnak az Operával, ezért nem kommentálhatják a helyzetet.
Almási Tóth András 2018-ban rendezte meg az Erkel Színházban Gershwin operáját, de már a premier előtt nagy sajtóvisszhangot keltett, hogy az előadás alkotói nem vették figyelembe az „all black cast” szabályt. A jogutódok akarata szerint ugyanis kizárólag afro-amerikai énekesek adhatják elő a darabot. Az sem elhanyagolható, hogy a dél-karolinai Charleston egy képzeletbeli afro-amerikai közösségében a Catfish Row-n játszódik, az erőszakot és a rasszizmust középpontjába állítva. Ezzel szemben a budapesti előadás cselekménye egy repülőtéri hangár menekülttáborába, hely- és időmegjelölés nélküli térbe helyezte át a művet.
„Olyan szerződéspéldányt küldtek, amelyben nem szerepelt az a bizonyos kitétel, hát gyorsan aláírtuk. Reménykedtünk, hogy feladták New Yorkban ezt a stupid, rasszista elvet. Visszakoznának, de jogilag már késő” - Ókovács Szilveszter 2018 januárjában így nyilatkozott lapunknak. A már aláírt szerződés kötötte a jogokat kezelő amerikai ügynökséget, így betiltani nem tudták az előadásokat, de azt kérték, az intézmény tüntesse fel az előadásról szóló anyagokon a jogtulajdonosok nyilatkozatát, miszerint „A Porgy és Bess produkció jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel.” Az akkor aláírt, kitétel nélküli szerződés viszont csak négy előadásra szólt, ennek értelmében tehát a 2019-es előadásokra új szerződést kell kötni.
Az elvet nem a zeneszerző George Gershwin, hanem öccse, a darab szövegírója, Ira Gershwin fogalmazta meg végrendeletében, a mű születése után negyvennyolc évvel. Bár 1935-ben a zeneszerző is visszautasította a Metropolitan Opera, és Al Jolson szándékát is a darab bemutatását illetően, mivel mindkét esetben feketére festett fehér művészek játszották volna a szereplőket. A Magyar Állami Operaház 1970-ben feketére maszkírozott fehér színészekkel mutatta be a darabot, amely száznegyvennégy előadást ért meg a kitétel 1983-as bevezetése előtt. Az azt követő harmincöt évben nem játszotta egyetlen hazai társulat sem, egészen 2018-ig. Habár 1988-ban az Ódry Színpadon egy emlékezetes vizsgaelőadás keretében is műsorra tűztek egy erre az alkalomra dramatizált változatot, a Porgyt alkotó Gesztesi Károly arcát feketére festették.
Az Operaház jelenlegi vezetése már korábban is szembesülhetett hasonló problémával: 2016 szeptemberében három West Side Story előadást is levett műsoráról az intézmény, mivel a jogtulajdonosok több pontján kifogásolták a magyar színpadra állítás módját. Amennyiben a szerződésnek vagy az adott kitételnek az előadás nem felel meg, a jogtulajdonosok különféle jogi lépéseket tehetnek. Az általunk megkérdezett független jogi szakértő szerint az esetleges jogsértés következményei teljes mértékben a felek viszonyulásától függnek. Április 5-én kiderül, hogy az Ókovács Szilveszter vezette intézmény a tavalyihoz hasonlóan vitatható megoldást választja-e, vagy tiszteletben tartja a Gershwin-család kívánságát.
