Merre tovább, Európa, miként élheti túl a válságos időszakot az EU? E kérdések foglalkoztatják már évek óta az unió közvéleményét, politikusait. A populisták szerint a nemzetállamokat kell erősíteni, mások úgy vélik, a „több Európa” a megoldás.
Emmanuel Macron francia elnök azonban a minap 28 országban megjelent írásában egy harmadik választ adott: jobb Európára van szükség. Ha alapvető reformokat vinnének ugyanis véghez az Unióban, amelyek hatásait mindenki a saját bőrén érezné, akkor előbb-utóbb lecsengene az euroszkeptikusok térnyerése, és az Unió visszatérhetne a 2000-es évek békésebb időszakába.
Macron tehát hivatalosan is megindította a kampányt a május végén esedékes európai parlamenti választás előtt, s ami azt illeti, rendkívül hatásosan. Javaslatait nagyobb figyelem övezte, mint bármely pártcsalád listavezetőjéét. Egyes értékelések szerint Közép-Európának üzent, ám ennél átfogóbbak a kezdeményezései. A francia köztársasági elnök az egész EU-t szólította meg, méghozzá rendkívül öntudatosan.
Macron kezd visszatalálni a korábbi önmagához. Miközben az év elején még súlyos válságban volt, s kérdésessé vált, a sárgamellényesek mozgalmának szorításában kitölti-e egyáltalán államfői mandátumát, tehetségét mutatja, hogy – két elődjével, Francois Hollande-dal és Nicolas Sarkozyvel szemben - sikerült átlendülnie a holtponton, amit a közvélemény-kutatási adatok is bizonyítanak. Az Ipsos szerint egyetlen hónap alatt öt százalékkal javult a megítélése, és pártja, a LREM már biztosan vezet Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése előtt. Macron határozottabb javaslatokat fogalmazott meg, mint 2017 szeptemberében, s a tartalom is változott. A „szabadság, egyenlőség testvériség” jelszavát a „szabadság, védelem, fejlődés” váltotta fel.
Felvetései vegyes fogadtatásra találtak az EU-ban. Az Európai Bizottságnál például lelkendezésnek nyoma sem volt, talán azért, mert Macron nem emelte ki a brüsszeli testület szerepét. Tény az is, hogy bizonyos indítványai nem számítanak újnak. A Bizottság például már régóta dolgozik az uniós határvédelmi-, illetve menekültügyi hatóság létrehozásán, illetve azon, miként lehetne felvenni a harcot az interneten megjelenő dezinformációs kampányokkal szemben.
Különösen feltűnő azonban, mennyire visszafogottan értékelték Macron Európa megújítására vonatkozó felvetéseit Berlinben. Bár a német kormány üdvözölte az Európa megerősítésére tett erőfeszítéseit, a kabinet az európai minimálbér bevezetésére vonatkozó elképzeléseit különösen vitatja.
Persze bírálatokat mindig könnyebb megfogalmazni, mint konkrét javaslatokat tenni. Az Európa-politikát illetően mintha mind kevesebb kezdeményezés érkezne Berlinből, pedig éppen most lenne szükség aktív együtt gondolkodásra az Unió sorsát illetően. Angela Merkel ugyan – ha a német nagykoalíció kitart – 2021-ig kancellár marad, de már nem annyira erős vezető, mint korábban volt, hiszen több uniós politikus már a kancellársága utáni időszakra pozicionálja magát.
Ezt teszi Macron is, aki bejelentkezett Európa vezetésére.