A medvehagyma, egyes elméletek szerint onnan kapta kissé szokatlan elnevezését, hogy a barna medvék, ahogy a vaddisznók is, annyira szeretik a terméseit, hogy még a föld alól is kiássák.
2009- óta állami erdőkben a nem védett területeken is csak az egyéni szükségletet fedező terményt (gomba, gyógynövény, gyümölcs, medvehagyma-levél) szabad begyűjteni, vagyis fejenként legfeljebb két kilót naponta. Ennél nagyobb mennyiség betakarításához az erdőgazdálkodó külön engedélye szükséges – írta a Sokszínű Vidék. Bár tilos, sokan árulják illegálisan, ezért ha vásároljuk, ajánlott ellenőrizni a csomagolást, amelyen fel kell tüntetni, ki gyűjtötte, forgalmazza, a származási helyét és az azonosító kódot is.
Szedésekor is óvatosnak kell lenni, mert a zöld levelei nagyon hasonlítanak a gyöngyvirág és a kikerics mérgező leveleire is, ezért - is - csak a kijelölt területen szedjük. Segít a megkülönböztetésben, hogy a medvehagyma levele hosszabb és vékonyabb, mint a gyöngyvirágé, de legbiztosabb módszer a dörzsölés: a medvehagyma levele fokhagyma illatot áraszt, míg a gyöngyvirág szagtalan.
Sokan nem tudják, hogy nem szabad a növényt lecsupaszítani vagy a gumóját kivenni a földből, a medvehagymának a levél leszedése után is életben kell maradnia – írta a Bors.
Télvégi vitaminpótló
Az egyik leghatásosabb tavaszi növény alkalmas a tél végére megcsappant vitaminkészletek feltöltésére. A népi orvoslás a medvehagymát a vöröshagymához és a fokhagymáshoz hasonlóan a felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére is használja, de bélfertőtlenítő szerként is hatásos. A sokoldalúan elkészíthető medvehagyma fogyasztása fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, ugyanakkor csökkenti a vérnyomást és a vérzsírt is. Jelentős C-vitamin tartalmának köszönhetően hatékony immunerősítő is. A medvehagyma rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkentésének, így számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.
