Az ABC Csemege felirata már megkopott, és az ötöslottó nyerteseit sem ismerjük már arcról, mégis számos hasonlóságot és ismerősnek tűnő mozzanatot fedezhetünk fel Szalay Zoltán fotóin. A két éve elhunyt fotográfus előtt tisztelgő kiállítás az Átrium Galériában huszonöt képpel idézi fel a hatvanas-hetvenes évek vidéki és budapesti mindennapjait. A fekete-fehér pillanatok azonban akkor is ismerősek lehetnek, ha még nem éltünk abban a korban – érvényességük messze túlnyúlik az idő szabta határokon.
A Pulitzer-emlékdíjas és Táncsics Mihály-díjas fotográfus munkáit a sokszínűség jellemezte: az ötvenes években igazolványképek készítésével kezdte tevékenységét, majd országos lapok munkatársa, rovatvezetője, képszerkesztője lett. Portréit több hazai és külföldi kiállításon is bemutatták. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás ötletgazdája és harminc évig a kiállítások rendezője volt. Munkáinak jelentősége megkérdőjelezhetetlen: a társadalomábrázolás, a politika- és kultúrtörténet fontos dokumentumai. „A képek zavarba ejtőek, mert minden igazi valóság zavarba ejtő. Olyanok, mint a felkiáltójelek” – emelte ki Alföldi Róbert a kiállítás megnyitóbeszédében, Szalayt fotográfiai stílusa alapján ősmesterként méltatva.
S hogy e képek mennyire felkiáltójelek valójában, azt nem csupán az olyan történelmi szereppel bíró fotók mutatják, mint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülésén Kádár Jánost vagy az 1987-es május elsejei hangulatot megörökítő, hanem a mára már ismeretlen foglalkozássá vált kemencejavítók munkáját, és a krémfagylaltot két forintért árusító táblát dokumentáló alkotások. A művész lencséje nem tett különbséget a miskolci fizetésnap, a vidék és Budapest között ingázó nők és férfiak, a számkivetett, utcára került alkoholisták, valamint a berlini Marx és Engels szoborpárosra felfújt graffiti között. Ahogy képei a hatvanas évek balatoni nyarainak életérzését, a mozgó könyvtár intézményét vagy a parkőr által megbüntetett csínytevő fiúk hátratett kezeit is mozdulatlanná merevítve őrizték meg.
S bár az édesség ára már nem két forint, mégis ugyanolyan hosszú sor áll nyáron a jó fagylaltozók előtt, ahogy a fizetésnap sem vált kisebb ünneppé a legtöbbünk számára. A kiállítás azonban mégsem a nosztalgiáról, és nem is egy letűnt kor mára már elavulttá vált jelenségeiről szól, sokkal inkább szegez a nézőnek olyan kérdéseket, amelyek napjaink Magyarországának is jelenlévő problémáira világítanak rá. A képek a tegnapi napból tartanak tükröt a mának, s a feltüntetett dátumokat könnyedén kicserélhetnénk 2019-re is. Ugyanabban a világban élünk.
Infó:
Feketén fehéren: kiállítás Szalay Zoltán fotóiból, ingyenesen látogatható április 30-ig az Átrium Galériában. A kiállítás anyagát Alföldi Róbert válogatta a 2004 májusában megjelent Ilyenek voltunk, Magyarország elmúlt ötven éve című magyar, angol, német nyelvű albumból. Szalay Zoltán hagyatékának feldolgozását a Fortepan végzi.
