Kásler Miklós Emmi-miniszter tanácsadójának színháza, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház tevékenységére megítélt 300 millió forintos támogatás a hétvégén újra reflektorfénybe tolta a színházak és a határon túli magyar színházak támogatásának kérdését. A támogatás mértéke azért döbbenetes, mert a kulturális tao megszüntetésével a magyarországi független színházak léte veszélybe került. A támogatott tanácsadó kedvezményezett társulata nevében határon túli, ám amint saját meghatározásából kiderül, „elsősorban Magyarországon tevékenykedő, délvidéki gyökerű társulat”-ról van szó.
A határon túli színházak, köztük az erdélyiek is, a magyar kultúra részeiként a rendszerváltás óta rendszerint részesednek magyar költségvetési támogatásból. Az utóbbi évek látványos támogatás növekedése e téren is érzékelhető, ám az Orbán-kormány támogatáspolitikájának átláthatatlansága miatt pontos adatok nincsenek. Hatalomra kerülése után, 2010-ben az új kormányzat azonnal megszüntette a korábban mindenki számára elérhető külhoni támogatási adatbázist, a pályázati rendszert is átalakította, minek folytán a pénzek ugyan sokszorosára nőttek, de követhetetlenné váltak. Az erdélyi támogatások alakulása hovatovább már csak a romániai oknyomozó portál, az atlatszo.ro kitartó adatigénylésének köszönhetően követhető, de amint működtetőik is jelzik, nem teljes. A kirajzolódó kép azonban egyértelmű, a kultúra és főleg ezen belül a színháztámogatás nem prioritás az Orbán-kormány számára. Amióta vezérelvvé vált, hogy a sport nemzeti identitásőrző és közösségformáló erő, azóta a Budapest által Erdélyben létrehozott sportakadémiák (jégkorong és labdarúgás), illetve egyes fociklubok, mint például az immár élvonalbeli sepsiszentgyörgyi és a másodosztálybeli csíkszeredai focicsapat milliárdokat kap.
A támogatottak között a történelmi egyházak, ezen belül is az Erdélyi Református Egyházkerület a zászlóvivő. 2017-ben, az Átlátszó adatai szerint az Erdélybe befolyó támogatások mintegy 60 százaléka érkezett az egyházkerülethez, amelynek püspöke személyes jó viszonyt ápol a magyar miniszterelnökkel. Az első Orbán-kormány által létrehozott, névlegesen az erdélyi egyházak által működtetett, teljes mértékben magyar költségvetésből működő Sapientia Tudományegyetem a másik nagy kedvezményezett, 2018-ban az egyetem ugrott első helyre. Az Átlátszó adatai szerint a leginkább követhetetlen, „egyéb támogatások” fejezet a legnagyobb, tavalyra már az erdélyi kifizetések 83 százaléka ment innen. Ebben a kategóriában vannak a legnagyobb pénzek, itt érzékelhető leginkább a „haverok” támogatása is.
A színházak, már amennyire a részleges adatokból kiszűrhető, tízmilliós nagyságrendű támogatásokat kapnak, de nem egyformán. Itt is vannak egyesek és kettesek, jobb és kevésbé jó budapesti kapcsolatokkal rendelkező intézmények, intézményvezetők. Annyi viszont látszik, hogy a kiemelt támogatottak nem az erdélyi színházi élet zászlóshajói, a nemzetközi sikereket évtizedek óta halmozó kolozsvári, vagy az időközben felzárkózott sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi. Az egyetlen jelentős erdélyi színházi támogatás 2017 júliusában történt, amikor a szatmárnémeti, nagyváradi, csíkszeredai társulat egyenként 130, a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi 70 millió, a kézdivásárhelyi pedig 20 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. A szelektív támogatás azonban feszültséget is szül az erdélyi színházak között.
MAROSVÁSÁRHELY
Alapvetően az remek kényelmi helyzet, hogy több magyar színházat is fenntart a román állam – mondta Gáspárik Attila, a román és magyar tagozattal is rendelkező Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, aki nyolcadik éve vezeti a teátrumot és mindkétszer versenyvizsgával nyerte el másodszor a pozíciót.
A város lakosságának 53 százaléka vallja magát románnak és 47 százalék magyarnak. Ez a rendszerváltás idején még fordított arányban volt. A direktor ehhez annyit tett hozzá, hogy jelenleg a színház nézői 90 százalékának nincs szüksége tolmácsolásra, ha román nyelvű előadás megy aznap este és a magyar előadások esetében ez az arány 70 százalékosnak mondható. Az igazgató kiemelte, a színház elsősorban kérdéseket kíván felvetni és a nézők értelmiségi identitásának kialakításában szeretne segíteni.
A magyarországi támogatás kapcsán az igazgató úgy fogalmazott, ebből a szempontból úgy tekint ránk, mint egy kliensre. Az általa vezetett színház évente különböző pályázatokon néhány milliót, 2018-ban 6 milliót nyert. Számításai szerint különböző formában – szerzői jogdíj, rendezői honorárium ennek az összegnek mintegy a duplája áramlik vissza. Erre példa, hogy Zsótér Sándor, Kiss Csaba is dolgozik ebben az évadban Marosvásárhelyen, de korábban megfordult a színházban Mohácsi, János, Vidovszky György, Bodor Johanna, illetve díszlettervezők, dramaturgok, ruhatervezők is érkeztek Magyarországról. Az igazgató megjegyezte, úgy tudja, hogy Magyarországon többször bírálták Spiró György magyarságtudatát, miközben az író lemondott az Erdélyben játszott darabjainak a szerzői jogdíjáról.
A liberális nézeteit nyíltan vállaló Gáspárik Attila arról is beszélt, hogy korábban még Alföldi Róbert igazgatása idején a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti szorosabb viszonyt ápolt egymással, mára ez inkább a nyitott házasságra emlékeztet, vagyis néhányszor Vidnyánszky Attilától is kaptak már meghívást vendégszereplésre, de nem rendszeresen. „Sok mindenben mást gondolunk, de azért szót értünk egymással ” - tette hozzá Gáspárik Attila.
„Számunkra fontos, hogy az elmúlt években, egy kivétellel, mindig meghívtak bennünket a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába. Ez azt hiszem, önmagáért beszél ” - fűzte hozzá.
TEMESVÁR
A belvárosban a román nyelvű prózai színházzal és az Operával, illetve a német tagozattal egy épületben működik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A teátrumot több mint tíz éve igazgató Balázs Attila szerint Európában egyedülálló, hogy egy épületen belül négy intézmény működik három nyelven. De úgy érzi, túlnőtték magukat, vagyis fokozott az igény az előadásaikra. És most van is reális remény az építészeti bővülésre. Egy új helyszínen, a belvárostól kissé kijjebb, a tervek szerint megépül egy új magyar központ, benne magyar iskola, katolikus templom és egy új színházépület. Itt kapott helyet egy új diákszállás is magyar egyetemisták részére, ez már fel is épült. Az új épület lenne az új bábtagozat otthona. És szeretnének egy mozgás, tánc tagozatot is. A színházat a városi önkormányzat tartja fenn. Az ígéretek alapján a tervezett építkezést támogatja a magyar állam.
Temesvár sokszínű város, jelentős szerb, olasz, ukrán, bolgár kisebbség él itt. A magyarok aránya mintegy 5 százalék. A román nézők aránya 10 százalék, éppen ezért minden előadást román nyelvre is lefordítanak. Egy hónapban 10-15 előadást tartanak. Fele- fele arányban osztoznak a német színházzal az estéken.
Ami a repertoár- és társulatépítést illeti, évek óta dolgoznak azon, hogy dinamikus, kortárs mai programot kínáljanak a klasszikus és zenés darabok mellett. Olyan nyelvezetet szeretnének kialakítani, amelyről felismerhető a teátrum. Fontosak számukra a koprodukciók. Jelenleg is fut egy nemzetközi projekt osztrák, szerb és bolgár partnerekkel, Linzben indul és várhatóan jövő ősszel ér véget Temesváron. A színház rendelkezik saját nemzetközi fesztivállal, a TESZT-tel. A finanszírozását viszont eléggé nehezíti, hogy a rendezvényt májusban tartják és az országos költségvetési számok még január végén sem álltak rendelkezésre (elfogadott költségvetése még mindig nincs az országnak), ezért ez erősen befolyásolja a tervezhetőséget. A város 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. Erre a színház is készül, Balázs Attila kinevezése egyébként 2022-ben jár le.
