;

USA;autóipar;Donald Trump;védővám;

BEHAJÓZÁSRA VÁRVA - Az Amerikába irányuló német autókivitel akár a felére is visszaeshet

- Defektet kaphat az európai autópiac

Donald Trump, amerikai elnök ismét napirendre vette, hogy az importált gépjárművekre bevezeti a 25 százalékos büntető vámot. Magyarország a német piacon keresztül nagymértékben érintett lehet.

A védővám baseball ütőjét elsősorban a német autóipar fölött lengeti az amerikai elnök, ahonnan tavaly mintegy 470 ezer, döntően luxus kategóriájú személyautót exportáltak a tengerentúlra. Igaz, ez a szám eltörpül az USA-ban tavaly eladott 17 millió gépkocsihoz képest, de az amúgy is lanyhuló nemzetközi autópiaci kereslet mellett ez az intézkedés kellemetlenül érintheti a Mercedes-, a BMW-, illetve a Volkswagen-csoportot is. A 25 százalékosra taksált vámemelés összességében 7,7 százalékkal csökkentheti a német autókivitelt, ami mintegy 18,4 milliárd eurónak felel meg - idézte az MTI Gabriel Felbermayrifót.

A  müncheni ifo gazdaságkutató intézet külkereskedelemmel foglakozó részlegvezetője szerint hosszabb távon az USA-ba irányuló német autóexport akár a felére is csökkenhet. Az EU-ban 10 százalékos vámot kell fizetni az amerikai gyártmányok importjáért, az EU-ban gyártott autókat viszont csupán 3 százalékos vám terheli az Egyesült Államokban.

Ha valóban bevezetik az amerikai védővámokat, az érintheti a magyarországi német autógyárakat is. Márpedig a beszállítókkal együtt nagyjából 155 ezer munkahely függ a járműipartól és a teljes szektor becslések szerint 4,5-5 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez (GDP). Igaz, a képet árnyalja, hogy a hazai autógyártásban jelentős az állami dotáció, mivel több tízmilliárd forinttal támogatta az Orbán- kormány a Magyarországra települő járműipari cégeket. 

A magyarországi exportnak 20-25 százalékát adja a járműipari ágazat. Ugyancsak figyelembe kell venni ebben az esetben is, hogy egyes statisztikai adatok szerint a magyarországi gyárakban a gyártósorról legördülő gépkocsikban 10-20 százalék a hazai hozzáadott érték. Ebben pedig már az energia és a számviteli szolgáltatás is benne van. Nagy kérdés, hogy, ha az amerikai export kiesik, vagy legalábbis visszaesik, az autógyárak hol tudnak új piacokat találni a pótlására – tette fel a kérdést Molnár László.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, elvileg a hatalmas kínai és indiai piac egérutat kínálna, de a fizetőképes kereslet korlátokat állít a luxuskategória nagyarányú átirányítása elé. A gyárak persze lenyelhetik a védővámok okozta többletköltségeket, de a 25 százalék, ha tényleg annyi lesz, ezt szinte kizárja. Ennek legföljebb egy részét állhatják az európai, elsősorban a német gyárak. A másik lehetőség, hogy a különbözetet ráteszik az eladási árra, azaz a vevővel fizettetik meg. Egyes típusok iránt szakértők szerint még ekkor sem csökkenne a kereslet.

Az áremelés ellen szól, hogy a német autógyáraknak szinte kivétel nélkül vannak üzemei az USA-ban, Mexikóban és Brazíliában is, és a dolgok jelenlegi állása szerint rájuk nem vonatkozna az európai gépkocsikra kirótt vám. Így viszont alighanem az amerikai elnök fenyegetőzései inkább belpolitikai indíttatásúak, a saját szavazótábornak szóló üzenet, vagyis az sem kizárt, hogy ennek az egész ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja.

A magyarországi gyárakat is érzékenyen érintheti azonban, ha költségcsökkentő lépésként, például az Audi a motor és más fődarabok gyártását, vagy egy részüknek az összeszerelését kiviszi Amerikába, hogy kivédje a büntetővám fizetését - véli Molnár László.

Átalakulás előtt az autóiparA hazai autógyárakat és a beszállítói kört a védővám-fenyegetettségtől sokkal közelebbről érinti a dízelbotrány okozta keresletcsökkenés, az e-mobilizáció, valamint a hibrid autók előretörése. Nehéz megjósolni, hogy közép, illetve hosszabb távon ezek a trendek hogyan alakítják át a magyarországi járműipart. Egyebek mellett az elektromos meghajtás a hagyományos robbanómotoros technológiákhoz képest sokkal kevesebb alkatrészt igényel. A BMW a debreceni gyárában már kizárólag e-autókat tervez gyártani. Ha a többi hazai autógyár is átnyergel erre a szegmensre, akkor valószínűleg kevesebb beszállító is elegendő lesz. 
Amerika-Európa mérkőzésDonald Trump alatt még alig melegedett meg az elnöki szék, amikor májusban meghirdette a védővámokba torkolló kereskedelmi háborút Kínával és Európával szemben. A hivatkozás az amerikai érdekek, az amerikai munkahelyek védelme volt. A fő front a Kína és Amerikai között húzódik, de a gigászok összecsapásának szele Európában is érezhető. Különösen, hogy Trump az acél és alumínium termékekre már bevezette a büntetővámot, míg az európai autókra is többször beígérte ezeket az intézkedéseket. Úgy tetszik Donald Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a védővámok megvédik a hazai ipart, és segítik Washingtont a kereskedelmi tárgyalásokon. Ennek kézzel fogható jele, hogy Wilbur Ross kereskedelmi miniszter átadta a tárca ajánlását az elnöknek, ez alapján az amerikai elnök védővámokat vethet ki egyes, teljesen összeszerelt importautókra, vagy egyes importalkatrészekre. A kereskedelmi minisztérium szóvivője útján azt közölte, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni a tárca autóipari védővámokról tett ajánlásait.  A nagy autógyárak már tavaly jelezték, hogy a védővámok esetleges bevezetése jelentősen megnövelné a gépjárművek árait. A Bloomberg hírügynökség hétfői elemzésében rámutat, hogy a globális gépjárműpiacok helyzete romlik, és megfogalmazása szerint Donald Trump politikája ezt "még rosszabbá teszi".  Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). hangsúlyozta, rémisztő, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. A német kancellár megjegyezte, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Merkel hangsúlyozta,megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.     

A növekvő francia antiszemitizmus elleni országos megmozdulás napján rongálták meg ismeretlenek a sírokat.