Némileg meglepő helyszínen és időben trombitált össze az Egyesült Államok magas szintű konferenciát a Közel-Keletről: Varsóban, szerdától kezdődően. Meglepő, hiszen Lengyelország nem éppen arról híres, hogy túl aktív lenne a Közel-Keleten – bár például az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak tagja –, és ma egy másik nagyszabású biztonságpolitikai fórum is kezdődik Münchenben. Rossz nyelvek szerint végül azért esett a választás a lengyel fővárosra, mert más nem igazán akart otthont adni az eseménynek, az állandó amerikai katonai bázisért lobbizó Varsónak viszont megérte a vendéglátás egy piros pontért Washingtonnál.
A hagyományteremtőnek szánt konferencia ezek után kicsit felemásan is startolt el. Az amerikaiak eredetileg még úgy harangozták be, hogy célja az Irán elleni nyomás fokozása lesz, az európaiak tiltakozására azonban a címe később kevésbé harcias lett: „A Közel-Kelet jövőjének békéért és biztonságáért”. A BBC beszámolója szerint a programban már nem is szerepelt konkrétan a perzsa állam, helyette olyan általánosabb pontok találhatók, mint „humanitárius és menekültügyi kihívások”, „XXI. századi fenyegetések, kiberterrorizmus”. Még az utolsó pillanatban sem lehetett tudni azt sem, hogy ki látogat el Varsóba. Mivel a fórumot az Egyesült Államok szervezi, így nem csoda, hogy amerikai részről nagy nevek is felbukkantak: például Mike Pence alelnök, aki Münchenbe is elmegy, az európai körútján hazánkat is útba ejtő Mike Pompeo külügyminiszter, valamint az efféle nyilvános eseményeken ritkán megjelenő Jared Kushner, Donald Trump elnök veje és tanácsadója. Az sem meglepő, hogy Washington egyik legfőbb európai szövetségese, Nagy-Britannia Jeremy Hunt külügyminiszterrel képviseltette magát. És ha az iráni befolyás megfékezéséről van szó, természetesen nem hiányozhatott a vendéglistáról Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő sem. A többi európai állam, valamint ami talán váratlanabb, a szunnita arab országok azonban csak alacsonyabb szinten képviseltették magukat.
Az is beszédes, hogy ki maradt távol. Irán szövetségese, Oroszország például nem fogadta el a meghívást, pedig nélküle elég nehezen elképzelhető a béke a térségben. A frissen megalakult, és Teheránnal szintén szoros viszonyt ápoló libanoni kormány külügyminisztere ugyancsak lemondta a részvételt. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sem volt kíváncsi az Irán-ellenes fórumra. Szintén távol maradtak a palesztinok, akik általában minden amerikai szervezésű eseményt bojkottálnak, mióta tavaly az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként. Bár a palesztin kérdés tárgyalása nélkül ritkán rendeznek Közel-Keletről szóló konferenciát, a katari al-Dzsazíra értesülései szerint érdekes módon Varsóban hivatalosan ez sem került terítékre. Azt lehet tudni, hogy az Európai Unió mind a 28 tagállama megjelent, Magyarország képviseletében Szijjártó Péter külügyminiszter volt ott.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy az Európai Unió mint szervezet és a tagállamok sem teljesen osztják az Egyesült Államok aggályait Iránnal kapcsolatban. Egyértelművé tették, hogy nem értenek egyet Donald Trump tavalyi lépésével, amivel felrúgta a 2015-ös úgynevezett atomalkut, amely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe feloldotta a perzsa állam elleni szankciókat. Az iráni-európai viszonyon ugyan sokat rontott, miután nemrég felmerült a gyanú, a perzsa titkosszolgálat Európába menekült iráni ellenzékieket gyilkoltathatott meg, és terrortámadásokra készült, ám ez egy geopolitikai jelentőségű megállapodás kidobására azért nem volt elég. Ha az Egyesült Államoknak nem is sikerült Varsóban egyfajta Irán-ellenes szövetséget összekovácsolnia, azért a fórum így sem volt teljesen haszontalan. Egyrészt a felszínen tartotta a retorikát, amely szerint a térség békéjét leginkább a perzsa állam veszélyezteti, másrészt olyan ritka alkalmat teremtett, mikor Izrael és az arab államok képviselői szabadon és nyíltan ülhettek egy asztalhoz a közös ellenséggel szemben. Ezt még az amerikai külügyminiszter is elégedetten nyugtázta. Pompeo szerinte ez annak jele, hogy a térségbeli együttműködést és békét akarják elősegíteni. Az izraeli kormányfő egyenesen történelmi fordulópontnak nevezte a szerdai díszvacsorát, mert egyetértettek a vezető arab országok külügyminisztereivel abban, hogy a közel-keleti békét és biztonságot leginkább Irán és az iráni rezsim fenyegeti. Netanjahu azt mondta, partnereitől "olyan szolidaritást és egységet tapasztalt, mint eddigi életében még soha".
