Úgy volt határon túli, mintha pesti lett volna. Ez jut egyből az eszembe róla, s hogy ezt mennyire irigyeltem tőle. Mert hiába papoltak erről sokan és sokféleképpen, a földrajzi periféria (Felvidék és Erdély bugyrai) alkotóinak többsége az egységes magyar irodalom perifériáin maradtak, és maradnak ma is. Pestről, a centrumból csak akkor látszik valaki, ha idejön, de az a biztos, ha itt él, itt fizet adót, akkor már nem számít kuriózumnak, egzotikumnak, vágóképnek a megmaradásról szóló bús tévériportban.
Grendel Lajosnak, talán a művei átütő ereje miatt, sosem volt erre szüksége. Amikor először hallottam róla a nyolcvanas évek végén, akkor már a magyar irodalom szerves része volt, magyar író mindenféle megjelölés nélkül (ennél nincs is nagyobb kitüntetés), s csak később tudtam meg róla, hogy amúgy Pozsonyban él. Amikor elolvastam az Éleslövészetet, majd a Galerit és az Áttételeket, akkor már értettem is, miért. Nem érdekelt, hogy milyen áramlat része (a posztmodern alapművei közé sorolták egyébként), mert izgalmas volt, szokatlan és friss, tele humorral és iróniával, olyan élet- és mesélőkedvvel, amilyet addig csak a legjobb cseh szerzőknél tapasztaltam. Kevés szerzőtől vettem meg akkurátusan az életműsorozat minden darabját, legtöbbször csak a fontosabbakat, de az övét igen, mert minden érdekelt tőle, minden utazása Abszurdisztánba, hiszen tudtam, éreztem, én is e furcsa világ lakója vagyok kisebbségiként, mégis európaiként. Egyszerre kicsiként és nagyként, sebezhetőként és törhetetlenként. A művek tágasságát szerettem, és a mindenre kiterjedő figyelmet, amelyből még arra is futotta, hogy megírja a maga olvasatában a modern magyar irodalom történetét. Íróként és nem irodalomtörténészként. Kívülállóként, mégis a legnagyobb otthonossággal.
A párbeszéd embere volt. A beszélgetésé. És ami még fontosabb: a hallgatásé. Meg tudta hallani a másik érveit. Sok mindenben nem értettem vele egyet a mai politikát illetően, de ez fel sem tűnt, mert nem leigázni akart, földbe döngölni, hanem megérteni. Mondjam, hogy mennyire fog ez ma nekünk hiányozni?
Súlyos betegséget követően kedden este elhunyt Grendel Lajos Kossuth-díjas író, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője.
